Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1930-1931

1931. május 20., 1930/31 tanév kilencedik rendes ülése

2X0-22-sónként vizsgálja és pedig a csendőrség 1930 évre eső működése alapján. Kutatásai alapján megdllcpitjo, hogy a szeméig, elleni, bűnözésben tekin - télyes helyet foglal el a magzatelhajtás deliktuma, amelynek nagy része azonban a láthatatlan kriminalitás anyagát szaporítja, minthogy .legtöbbször a*naiv, de veszélyes esetek ke riil ne k napfé ny re. * /35.1./

Majd a vármegye területén élő népfajok bűnözését vizsgál ja,amely kérdésnél azt az álláspontot követi, amely ma a legelterjedettebb, hogy itt is voltakép burkolt formában, szociál is tényezők érvényesülnek. A következőkben c vármegye bűnözésének évszakonkénti hullámzását, az életkor befolyását a kriminalitásra, a személyállapot és a család szerepét, illetve o férfi' és nő kriminaletiologiai jelentőségét, a foglalkozásnak, c vagyoni viszonynak, s az alkoholnak a bűnözésre mikénti kihatását vizsgálj a. Érdekesen állapítja meg többek között, hogy száz tolvaj közül 22, tehát összesen 22 % volt t örvény te len születésű. Bizonyos bűntetteknek inkább az iparososztályban való elterjedését az ülő foglalkozással hozza nem egészen indokolt ös s ze fű gg és be.

A dolaozat egyik legjobban

4 ív Cj