Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1930-1931

1931. május 20., 1930/31 tanév kilencedik rendes ülése

m

kérdésre vonatkozólag alaposan tanulmányozta és megállapít ásóit nemcsak bő irodalmi utalásokkal, de a

/ ✓

TI amim tabui áréból, illetve régi királyi kúria döntvényeiből merített bizonyítékokkal is támogatja.

A dolgozatban csak elvétve fordulnak elő téves, vagy nem egészerszobátos megállapítások. FI. kitonlchnak azon. helye s nyilatkozatával szemben, hogy az ősi javak adás-vételének erős korlátozása Nagy Lajos 1351. évi ősiségi törvénye óta következett be, azt a nézetét kockáztatja meg, hogy ez *csak tételes jogilag helyes, mert ez ősiség mer 1351 előtt is megvolt jogrendszerünkben. ,u /■■ 77.1./holott a család iság elve már árpádkori vagyon,- s örökjogunkban feltalálható ■ úgyav,de a nemesi jószcg ra vonatkozó rendelkezési jognak korlátozása nem azónoé azzal a szigorú megkötöttséggel, melyet az ősiség megállapított. Kitűnik ez egyébi ránt üe rb őczy ' tí.K.l rész 64. címéből is, amely világosan hangsúlyozza, hogy a nemesi jószágnak a családhoz kötöttsége és megszakadás esetén az ország szent koronájára való áramlása nragy Lcjos urlnkodása idejétől fogva, vagyis az ur megtestesülésének 1351.esztendeje óta kezdődött, /a tempore regiminis, seu imperii ex-10-/