Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1929-1930

1930. május 21., 1929/30 tanév kilencedik rendes ülése

323 ténység első századától kezdődőleg is­merteti. így aztán a vatikáni zsinatig létrejött joganyagot több-kevesebb rész­letességgel, de minden önállóság nélkül illetve a közismert újabb egyház jogi tan" és kézikönyvekben található feldolgozás nyomán tárgyalja. Holott minderre nem lett volna szükség, mert elég lett volna, ha távolabbi előzmények gyanánt csakis a corpus juris canoniciben foglalt hi­vatalos ügylevél gyűjtemények jelentősé­gét s az utolsó ilyen törvénygyűjtemény, t.í. a Glenentinák óta egyes pápáknak /XIII. Gergely, XIV.Benedek/ az egyház­jog szabályainak hivatalos és hiteles egybeállítását célzó törvényhozási tevé­kenységét ismerteti. A vatikáni zsinaton a kodi­­fikációra nézve tett javaslatokkal szer­ző elég alaposan foglalkozik, s helye­sen emeli ki, hogy a világi jogoknak a XVIII. században és a XIX. század e­­lején végbevitt kodifikációja lénye­gesen közrehatott azon törekvés meg­szilárdítására , hogy az egyetemes egy­házjog szabályai pápai tekintéllyel ké­szült egységes hiteles gyűjteménybe, il­letve kánonjogí kódexbe foglaltassanak össze. Ismerteti a vatikáni zsinat tar­tása alkalmával a nápolyi, franda,hé­­met, belga, quebeckhalífaxí s középitá­­líai püspököknek a törvénykönyv szer­kesztésére vonatkozó álláspontját.Majd-44-

Next

/
Thumbnails
Contents