Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1929-1930
1930. május 21., 1929/30 tanév kilencedik rendes ülése
3o3 nem szükségszerűen önkorlátozás formájában jelentkezik. Nagyon szép és ügyes itt annak a párhuzamok a felállítása, amelyet a szerző az állami önrendelkezési jog és számos európai államban az egyéni és pölgári önrendelkezési jog fejlődése között felismer és bemutat. Tartalmas és jogászi gondolkodásra Dali az állami önrendelkezési jog keletkezésére, illetve ezzel kapcsolatban az államok el ismerésére vonatkozó felfogása. Érdekes és eredeti a szerzőnek az a felfogása is, amely szerint az el nem ismert állmokat a kiskorúság állapotában levő egyedekkel hasonlítja össze. A következő harmadik fejezetben a szerző a nemzetközi jog elsődleges jogalanyai önrendelkezési jogának korlátáit ismerteti. Az állam ^önrendelkezési joga a szerző szerint jogi lehetőséget jelent, amelynek alapján az állam a maga nemzetközi jogállapotát determináló és jogi formában jelentkező, vagy hallgatólagos ak arat nyílvánít ást tehet. Az állam e tényeínek nemzetközeivétkezményeí vannak. E következmények közül az önrendelkezési jog szempontjából a legfontosabb az, hogy az államnak önrendelkezési jogi lehetősége az állam önrendelkezése folytán részben realizálódik, részben korlátozódik. Ezek a-24-
