Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1929-1930

1930. május 21., 1929/30 tanév kilencedik rendes ülése

ríntí általános összefoglalás Keretében bemutatni. Minthogy azonban a szerző nem ezt a módszert választotta, azért munkája kevésbé teszi egy közjogi mint inkább egy jogtörténeti értekezésnek benyomását,

Jogtörténeti értekezés formájában azonban a szerző csakugyan kitűnőt produkált. Eszmemenete gyors és élénk, Judioiuma fejlett és erős jogászi gondolkodásra vall. Történelmi meglátása tiszta és az objektivitásra törekszik, A részletekben külön ki kell emelni hadügyi önrendelkezési jogunk meg csonkul ásának okait megvilágító fejtegetéseit /16.1,/, az I.Lipót féle abszolutisztikus uralom jellemzését, és végül különösképen a kiegyezés utáni magyarság külpolitikai orientálódásának hiányára és e hiány okaira vonatkozó megállapításait.

Ezen előnyök mellett azonban én sem látom ezt a munkát egészen hibáktól mentesnek. Az első bíráló által felemlítetteken kívül tárgyi szempontból megjegyzéseim még a következők: Szerzőnek mindjárt a munka legelején tett az a megállapítása, hogy az első Habsburg uralkodóknak nem voltak centra-lisztíkus egységesítő törekvéseik, nincs meggyőző módon történelmi adatokkal alátámasztva. Sőt, hogy egyebet ne em- t lítssk, a 3.1 apón pld. maga szerző el-