Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1929-1930

1930. május 21., 1929/30 tanév kilencedik rendes ülése

vábbá azt, hogy ezt a behatást szerző alapos tanulmányokból előálló gátló associaciókkal nem ellensúlyozta.A dolgozat kritikáját szerzőjének jeligéje találóan foglalja össze egyetlen pregnáns szóban: *Autodidaxi a*.

A rövid dolgozat igen jelentékeny részét hosszú idézetek töltik ki, ahol a dolgozat szerzője az idézett szerző nevén kivül egyáltalán nem jelöli meg azt a munkát és helyet , ahonnan idézett. Szerző semmi jelét nem adja annak, hogy a kérdés elég kiterjedt tudományos ídodalmát ismeri, a dolgozat szerkezete nem tiszta, a gondolatmenet ugráló, a következtetések gyakran nem k logikusak és nem jól kapcsolódnak.Hogy néhány megjegyzésének helytelenségére vagy indokolatlanságára reámutassak, megérni item a következőket:

A központi kormányzati szervek megalkotása nem l.Lipót idejében történt, mint szerző gondolja. /3.1./ Ugyan milyen más felbontó feltételei vannak a magyar pragmatica sanctíóban a szabad királynál osztási jog feléledésének a megjelölt 3 nőág kihalásán kivül? /l.lap/ Azt sem árulja el szerző, hogyan

(

gondolja azt az állítását, hogy l.Lipót korától kezdve a Habsburgok mindjobban megbarátkoznak azzal a gondolattal, hogy Magyarországnak is elsőrendű szerepet adjanak. /3.1ap/- Nem világos és bővebb kifejtést igényelne szerzőnek az-8-v