Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1929-1930

1930. május 21., 1929/30 tanév kilencedik rendes ülése

nz^os feji ódé sét tá rgy alj a. A dolgozat a magyar törté­nelemnek s a vonatkozó jogszabályok­nak alapos tanulmányozásáról s vilá­gos ismeretéről, az események megíté­lésében erős judícíumról, s sok vo - natkozásban a gondolkozás és értéke­lés önállóságáról tesz tanúságot. Az okfejtés következetes és logikus. szer­ző jól ismeri és értékesíti is a vo­natkozó irodalmi forrásokat. Néhány apró tévedést kié - melve, megjegyzem, hogy a király az 1861-íkí országgyűlést nem a régi ren­di alapon / :77 oldal:/, hanem vilá­gosan és kifejezetten az 1848: V.t.c.­­ben megállapítptt népképviseleti ala­pon hívta össze. Az 1608. évi k.e. . III. t.cikkre való hivatkozás csupán az ezen törvény által elrendelt nádor­­választásnak az országgyűlés felada­tai között való felsorolására vonatko­zik. Az országnak 1849 után eszközölt feldarabolásával kapcsolatban a külön­választott territóriumok között nem említi szerző a temesi bánságot /74 és 75 lap/ - az 1569: XXXVIII. t. c. -ben említett két magyar tanácsos még nincs a haditanácsba beillesztve, /18 lap/ mint ahogy ezt később /pld* 1649:VIII. t.c./ látjuk. Szerző stílusára azt jegy* 131 '-7-

Next

/
Thumbnails
Contents