Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1928-1929
1929. június 18., 1928/29 tanév tizedik rendes ülése
^33 ségí törvénnyel nem a hűbéri vagyonjog került át a magyar jogi életbe, hanem csupán annak hatása alatt törvénnyé jegecesedett az a nemzetségi s családi érdekközösségi elv, amely a magyarság köztudatában már az állam alapítás óta él, s melyet Nagy Lajos óta az ősiség elvének szokás nevezni.* Továbbá jól hangsúlyozza, hogy *a hűbéri vagyonjog hatással volt úgy az ősiségi törvény meghoza- • talára az ősiség elvén alapuló bírt okrend kialakulására, de a hűbériség sohasem ütötte annyira rá bélyegét ősiségi dologbeli és örökjogi rendünkre úgy, hogy ezt amazzal még csak rokonnak is'mondhatnánk* ózonban mint az I.számú pályaműnek, úgy ennek is egyik gyenge oldala, hogy a hűbériség fejlődését igen nagy általánosságban illetve nem rendszeresen tárgyalja s hogy idevonatkozó fejtegetései jobbára Makay és Illés lexikális dolgozataira s Cantu Caesár világtörténetére támaszkodnak. 3 ha kétségtelen is, hogy az általa megjelölt forrásokat gondosan tanulmányoz ta, másrészt néhány fontos, e kérdéssel foglalkozó tudományos műnek a kiaknázása elmulasztotta. Különösen feltűnő, hogy Grosschmídt Benőnek *Öröklött és szerzett var * gyón* című kitűnő munkáját figyelmen kívül hagyta, amelyben pedig az ősiség mibenléte s hatásának tanulmányozása tekintetében gazdag tudományos anyag állott \ volna rendelkezésre. Mindezek dacára a munka komoly tanulmányozásról, lelkiismeretes elmélyedésről tesz tanúbizonyságot s több-11-
