Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1928-1929

1929. május 1., 1928/29 tanév nyolcadik rendes ülése

- 21-nemzetiségi és politikai viszonyairól. * Ily körülmények között valóban nem téte­lezhető fel Benesről, hogy »hlgyjen a tartós béke lehetőségében a mai határok alapján és azoknak a területeknek a visz­­szaadása nélkül, ahol a magyarok az utód­államokban többségben vannak.” /Lord Rot­hs mere levele Leneshez, ismeretessé vált 1927. Julius hó 21-én./ Lord Roths mere kérlel­hetetlenül leleplezte a cseheket, kimutat­va hazugságaikat, főkép azt a vllágcsblást, hogy a cseh és a tót egy nemzet volna. Lord Rothe mere cikkei a magyar nemzet ellen szórt féktelen rá­galmak elé is védbástyát emeltek. Ez a védbástya pedig a nemzet helyesebb megis­meréséből áll, melyet ő tár a legmesszebb hangzó szóval a világ elé. Odaállították a magyar nemzetet mint gonosz békebontót mely ázsiai vadsággal fel akarja robban­tani Európa sok vérbe került békéjét. Lord Rothe mere fordított a kockán. Ki­mutatta a világ előtt, hogy a magyar sze­gény, tönkretett, le fegyverzett nemzet, mely nem is lehet a békére veszedelmes. A béke veszedelme maga a trianoni szer­ződés, melyet a kis entente kívánságának megfelelően alkottak meg. Az igazság mielőbbi ér­vényesülésének hangoztatásával érte el Lord Rothe me re, hogy a Trianon revízió­ja ne legyen a jövő kérdése melyet halasz-206

Next

/
Thumbnails
Contents