Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1923-1924

1924. január 28., 1923/24 tanév negyedik rendes ülése

3«

teti: az allamfentártó nép a nemzet egész munkára kulturhaladásra valő^, "berendezkedésének nagy és egyetemeké rdése és pedig nem normális viszonyok között előtérbe lépő, hanem kivételes és rendkívül snlyos válságos időkben megoldást sürgető elodázhatatlan kérdése. Nem a nőkérdés egy részlete. Nem is humanitási kérdés. Hanem a nemzeti

lét vagy nem lét elsőrangú kérdése melynek szemcsés megoldásához egész államiságunk össsérdekei gazdaságiak és erkölcsiek kapcsolódnak.- Kultúránkat a hozzáférhetne szempontjából akként kell szervezni, hogy a nemzeti művelődésnek részesévé lehessen a nemzeti életközösség minden tagja, akire est a kincsünket, fennmaradásunknak, állami létünknek ezt az előfeltételét aszály talonul bizni lehet, akit a nemzeti kulturfeladatok megoldásába veszélytelenül bevonhatunk; akár férfi,akár nő és pedig annyival is inkább mert azok az elő feltételek tudniillik a normális megélhetési viszonyok, melyek között a nő életét a természet által kijelölt magasztos hivatásána^Vcsaládi élet alapítása, megnemesitőse, a gyermeknevelés az Ízlés és erkölcsök finomítása terén szentelhetné, a háború dulásai és talán még inkább a háborút követő mat érialisztileus és inmorális életfelfogás fölülkerekedése folytán fenekestül fel vannak forgatva.-