Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1923-1924

1923. október 12., 1923/24 tanév első rendes ülése

hogy ennek az elvnek a megvalósítása nem tenne-e illuzóriusá, egy másik elvet, a tanszabadság elvét.- Hogyan értelmezzük a tanszabadságot? Egy e­­gyetem keretében vagy a nemzet kul- i_ túri oka által rajzolható keretbe? T Kicsinyesnek látszik a kérdés pedig ezen dől el a m.kir. Pázmány Féter tudományegyetem jogi kara által tett : előterjesztés sorsa.- A tanszabadság T a hallgató részéről, a tárgyak és ta- ä nárok szabad kiválasztásában áll. Ha í a tanszabadságot, mint elvet, csak egy egyetem vagy főiskola keretei közé szorítjuk, akkor egy fogalomnak >j egyik lényeges alkotó eleme,- a ta­nár szabad megválasztása- kiesik,az ra elv eddigi formájáén megsemmisül. í A tanár választás, egy praeven­­tiv magatartásra zsugorittatik, amely miben sem külömböznék egy középiskola tanuló azon tényétől mellyel egyik vagy másik intézetben irtakozik. Sőt még ennél is kicsinyesebb volna/mert a középiskolai tanuló az osztályis­métlést más intézetben is végezhe­ti. Ha most a gondolatmenetet megfor­dítjuk akkor természetesnek látszik hogy a tanszabadság elvének egy egyet tem keretei közé való szorítása,­­fából vas karika kovácsolása a leg­teljesebb abszurdum. A helyes jogi és zék tehát azt csakis a nemzet egye- „ temének kulturnivójában képzeli élet-' képesnek. Ez a gondolat adta meg az g egyetemnek az autonómiát.- Még pedig autonómiát nem kicsinyes adminisztra-_j

Next

/
Thumbnails
Contents