Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1922-1923
1922. december 13., 1922/23 tanév negyedik rendes ülése
/ Gl nárok részére lehetővé tette, azt csakis azzal az Inténtlóval tette, hogy a jogtanáról ezen jogukkal csupán akkor fognak élni, ha a vádlott nagy erkölcsi értéke-» In felül a köz érdekei is érintve vannak. A gyakorlat ebben a mederben tartotta a jogtanárok hatáskörét, s a jogtanárok azt ezideig tisztelettel respectálták* A javaslatba hozott tervezett a Bp. ezen §-ának kiterjesztése volna. A polgári perekben ezzel szemben erkölesi értékekről szó sincs mindaddig, mig az Igazmondás kötelességét törvény esetleg büntetőjogi felelősség mellett nem rendezi* A Pp. 97*§-ában a jogtanárok részére biztosított magasabb perbeli cselekvési, képesség kizárólag saját ügyére vonatkozik,, tehát analóglára éppen nem alkalmas* Az 1921. XXVII.t.c., amelyre egyébként a javaslat is hivatkozik, mutatja az irányt, mert ez teljesen az 1913» LlII.t.c* intentlóinak keretei között mozog. Mig ugyanis ez a t.c. 3 évi gyakorlat alapján ad módot a jogtanárnak a gyakorlati vizsga letételére, az 1921* XXVII.t.c. módot ad azon jogtanárnak is a gyakorlatba való kilépésre, aki a bírói vizsgát szerezte meg 10 évvel ezelőtt. Fordítsuk meg ezt a képet, ha majd a viszonyok arra alkalmasak lesznek, s akkor majd az megy jogtanárnak, aki 10 évig a vizsga birtokában gyakorlaton volt. Ekkor lehet majd komolyan beszélni arról, hogy lehet-e a jogtanárok joggyakorlatát egységesen rendezni, avagy tárgyának megfelelően szabályozni.
