Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963
1963. június 15., tanácsülés - Napirend: - A meghirdetett oktatói állások betöltése (Magyar Irodalmi, Fizika, Mezőgazdasági, Műszaki ismeretek és gyakorlatok Tanszék). - Felhívások az év végi vizsgaidőszakkal, felvételikkel és a diplomaosztóval kapcsolatban. - Felhívás a költségvetési tervezet és a TKFA-előirányzat gondos előkészítésére.
(- 4 Az első téma konferenciáján feImerült, hogy o pareoztseág saövefcke&cti útra való áttérésével csak a ssociolista keretek jöttek létre s ennek erősödő szocialista tartalommal való megtöltése elég nagy nehézségekbe ütközik és hogy ezen a téren is rendkívül nagy jelentősége van s parasztság tudata formálásának* Elég hosszú vita folyt az osztályharc problémájáról^ az osztályhőre különböző területeiről ás ez osztályharc módszereiről. Kiemelendő, hogy tanáraink többsége világosan látja, hogy a párt politikájában nem az osztályharc feladásáról, valamiféle liberalizmusról van szó, hanem az osztályharc marxista-leninista értelmezéséről, ahol a lényeg - a kialakult helyzetnek megfelelően. - a gazdasági ás ideológiai területre tevődött át. A teljes kép kialakit ásó érdekében azonban érdemes megemlíteni egy olyan nézetet, amely bár nem általános, de mégis esetenként jelentkezik. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egyes elvtársak - bár senkisem vonja kétségbe jóhiszeműségüket, becsületességüket, mégis meg kell mondani - valahogy kettős véleményt alakítanak ki magukban. Az egyik a hivatalos vélemény, a másik az ezzel sok esetben ellentéte-s, nyilvánosan nem mindig hirdetett, csak baráti körökben hangoztatott egyéni vélemény. Előfordul, hogy egy-egy elv társ a beszélgetés során úgy reagál, hogy pl. az amnesztia-rendeletről i~ is meg tudja magyarázni, hogy helyes volt, időszerű volt, társadalmi rendszerünk erejének és humanizmusának kifejeződése, de-..,*., ez a de jelenti a fenntartást. Vagyis azt, hogy ő elfogadja a párt politikáját, de azért van egy olyan érzés benne, hogy nem je-lent-é ez v liberalizmust. Folytatva a gondolatot, nem tartja helyesnek, hogy akkor, amikor becsületes emberek elhelyezésével nem foglalkozunk olyan túlságosan sokat, akkor szívügyünknek tekintjük, hogy az amnesztia során szabadultakat megfelelő körülmények között munkához jutassuk. Vagy ilyen jellegű az a véleményalkotás, amely úgy hangzik, hogy “nekem külön véleményem van, mert a társadalom szerkezetét a gyakorlatból ismerem és nem az elméletből,'* Úgy gondolom, hogy az ilyenfajta'különvéleményekkel érdemes foglalkozni., ííem arról van szó, hogy valakinek nem lehet egyéni véleménye, De ha valakinek problematikus jellegű egyéni véleménye van, akkor mindent meg kell tennie, hogy annak helyességét vagy helyStencilszám;3823. Példányszáms 41.