Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963
1963. március 30., tanácsülés - Napirend: - 1. Beszámoló a Pécsi Tanárképző Főiskola reformtevékenységéről, a Reform Bizottság működéséről. - 2. A kollégiumi nevelőmunka helyzete. - 3. Jelentés a könyvtár helyzetéről. - 4. Bejelentések. - 1. Nemes István köszöntése 25 éves jubileuma alkalmából. - 2. Wéber Mihály, Kelemen László és Temesi Mihály rendkívüli előléptetése tanszékvezető főiskolai tanárrá. - 3. A Népművelési Intézet a Főiskola énekkarának szóló köszönőlevelének ismertetése. Javaslat Tillai Aurél jegyzőkönyvi dicséretben való részesítésére. - 4. A MM új szervezeti felépítéséről szóló rendelet ismertetése. - 5. A tanszéki adminisztrátorok munkaköri beosztásának ismertetése. - 6. Az április 4-i ünnepély időpontjának közlése.
Megvizsgált-:; "Az előadások, szemináriumok ég gyakorlatok metodikája" ciraü egri anyagot az országos szintű tárgyaláshoz. Főiskolánk igazgatója és reformbizottsági elnöke résztvett a szegedi főiskola ankétjén és felszólalt. Az ankét tárgya ez volt: "Az etika oktatásának kérdései a tanárképzésben", E tanév reformtevékenységének középpontjában a tanterv és a programok végleges formába öntése áll. Ez idő szerint az összes programok országos vitára kerültek a gyakorló,pedagógusok közreműködésével, valamennyi főiskola hatósugarába eső területen. A városi, a negyei és a dunántúli programviták lezajlottak, s ezeken tanszékeink képviseltették magukat. Érdemes néhány fő gondolatot kiemelnünk az országos vita anyagából, amelyet tanszékeink gyűjtöttek össze, A programvitákon több felszólalás fölvetette, hogy a főiskolai tantervek ós programok anyagelrendezésóben és tartalmi felépítésében az általános iskolai tanterv lehet csak az irányadó, vagyis a főiskolán csak a "mélyebben" és nem a "más" oktatása a cél, A fölszólalók nem látták, hogy a főiskolán folyó tanárképzés nemcsak a most elfogadott általános iskolai tanterv oktatására, hanem a szocialista társadalom általános műveltségének megalapozására alkalmas szak’ •* tanárok képzésére dolgozott ki megfelelő programokat, A tanácskozások általában a téma körül mozogtak, bár a viták résztvevői sokszor szerették volna átsiklani az általános iskolát érintő egyéb praktikus kérdésekre, arai érthető is, hiszen gyakorlati pedagógusokról volt szó. Általában hálásan kapták a főiskoláról kapott tájékoztatást a képzés rendszeréről, a felvételi vizsgák tervéről, a metodikusi rendszerről, az üzemi és terepgyakorlatok rendszeréről stb. Úgy véljük, hogy az ilyen jellegű tájékoztatás, amely a tanárképzés fejlődésében jelentős, nagyon hasznos lenne a sajtón keres? tül időnként máskor is, a fejlődés egy-egy periódusában, a reformtevekenysóg befejezése után is. Tapasztalatunk ugyanis az, hogy a gyakorlati pedagógusok nagy része nem jól ismeri a főiskolán folyó tanárképzést, és innen ered, hogy sokszor olyasmit sürgetnek, ami már régóta megvalósult. Érdekes kettősség volt tapasztalható a tanácskozásokon, A levelező utón végzettek a megtanulandó anyagokat néha soknak találták, amig a rendes /nappali/ utón végzett kartársak megfelelő mennyiségűnek, sőt arra kérték a főiskolát, hogy minél többet és alaposabban tanítson, mint régen. Egyúttal többen sajnálStencilszám; 3463 Példányszám: 4o
