Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963
1962. november 24., tanácsülés - Napirend: - a.) a Szakszervezeti Bizottság munkájáról, - b.) a Diákköröket Szervező Bizottság munkájáról. - Az Előkészítő Bizottság jelentése a kollégiumi nevelőtanári állásra beérkezett pályázatokról. - Tájékoztató az 1963-ben megjelenő Évkönyvről. - Tájékoztató a legutóbbi szakmai-ideológiai konferenciák tapasztalatairól.
*i 4 ** * ■ t III. Kezdjük a tartalmi problémákon,»» Sokan azonosítják az oktatás és nevelés funkcióját* vagy azon a nézeten vannak, hogy a főiskolások nevelése szinte fölösleges, és azt gondolják, hogy főiskolai tanári kötelezettségüknek, beleértve nevelői kötelezettségüket is, azzal már teljesítették, ha a szaktárgyakban színvonalasan felkészítik hallgatóikat* Ez az álláspont helytelen, mert a szakképzés nem biztosítja automatikusan a magatartás formálását, az eszmei, erkölcsi, testi és kulturális habitus kifejlődését, különösen nem a magánéletben, az oktatáson kívüli életnegnyilvánulásokban. Megkülönböztetett gonddal kell tehát törődnünk hallgatóink szocialista nevelésével, ennek általános és speciális feladataival. Ki kell alakítanunk bennük a társadalmi életben szükséges, a személyes életben helyes magatartási formákat, el kell érnünk, hogy a kikerülő ifjú pedagógusok társadalmunk becsületesen helytálló tagjai legyenek, akik hivatás- tudattól fütve alkotó módon viszonyulnak megoldandó feladataikhoz, akik felelősséggel viseltetnek emberi cselekedeteikért, akik magas követelményeket,támasztanak magukkal szemben is erkölcsi-politikai-világnézeti és kulturális téren. Éhből a szempontból nagy lehetőségeket rejt magában a kollégium, Hallga- , tóink kb. 7o %-a a kollégiumban él:_ itt tanul, itt éli magán és társadalmi életét. Ezek az életmegnyilvánulásai is igen jellemzőek személyiségére nézve: lakáskultúrája, higiéniája, kulturális igénye, a másik nemmel való kapcsolata, segitő- készsége, őszintesége, általános műveltsége, felelősségérzete stb. Nekünk az egész hallgatót, az egész embert formálnunk kell, nemcsak intellektusát, hiszen a jövendő pedagógus minden életmegnyilvánulásával nevelni fog, példakép lesz. Szükséges tudnia egy oktatónak, hogy kik azok, akik tanítványai közül,együttlaknak, ezek hogy érzik magukat egymással, ki hogyan tud hatni a másikra, ki adja az alaphangot, a vezető hogyan tudja irányítani kis közösségét stb, A kollégistákat könnyebb sokoldalúan, teljes emberi mivoltukban megismerni, ezen emberismeret alapján a nevelési feladatokat lehetséges kitűzni, s a hallgatók formálásánál /egyéni,bánásmód, közvetett ráhatás, segítés tanulmányi téren, magatartás alakítása stb./ ezek alapján eljárni, a közösséget is segítségül hívni a feladat megoldására. Ezt az egész emberre ható nevelést a főiskolán a két alapvető nevelési tényező: a tanszék és az ifjúsági mozgalom, ill. ennek speciális formája, a kollégium csupán együttműködve oldhatja meg, /A család messze van, az ifjúnál már nincs olyan nagy hatása./ Ezt a nevelést nem oldhatja meg külön-külön sem a tanszék, sem a kollégium, erre két példát hoznák fel. Szabó Miklós matematika-kéniaStencilszám: ol299 Példányszám: Ao
