Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963
1962. október 6., tanácsülés - Napirend: - I. Igazgató referátum a múlt tanév munkájáról és a folyó tanévi feladatokról. / Intézkedési terv a hallgatók megterhelésével kapcsolatban. - II. Az új vizsgarendszer problémái. - III. Bejelentések. - 1. A középiskolai tanterv tervezetének tanszéki megvitatása. - 2. A megnyíló hat demonstrátori állásra javaslatok bekérése. - 3. Felhívás az évkönyvbe szánt cikkek időben való elkészítésére. - 4. Felhívás a november 7-i premizálási javaslatok benyújtására. - 5. Az NDK megalakulásának évfordulója alkalmából tartott ünnepség időpontjának bejelentése. - 6. Bejelentés a szakdolgozatok elkészítésével kapcsolatban.
12 Helyes a javaslat megáll apitása:".... egy-egy szaktárgyból a főiskolai tanulmányok alatt kettőnél több szigorlat lehetőleg ne legyen." /3, old./ A mezőgazdán ági szakon ez a két szigorlat a 11« illetőleg a III. félév végén "elfogy", a ha több szigorlat nem letet, a történetesen a jelölt nem me- zcgazdaságtónból ir szakdolgozatot, akkor pl. az 5. féléves részletes állat- tenyésztés sohasem kerül sem szigcru számonkérésre, sem lezárásra. A két szigorlatot nem lehet jobban felhasználni, sem későbbre tenni. Mi következik ebből? Az, hogy a hallgatő 11. évtől 2 éven át esak azt a kedvenc tárgyát fogja tanulni, amiből szakdolgozatot ir. Igaza van Szuhemlin- szkij-nak, hogy egy tárgy szeretető arra kényszeríti a tanulót, hogy a többit is megtanulja. A kedvencen kivül az iskola elvégzéséhez a többit is meg kell tanulnia legalább annyira, hogy továbbmehessen. A továbbjutáshoz/ szükséges minimum nem elégséges ahhoz, hogy azt a tárgyat taníthassa is a leendő tanár. Olyan iskolákban, ahonnan csak megfelelő átlageredménnyel lehet továbbjutni, Szuhomlinszkij elve talán teljesen, viszont nálunk nem kielégítően érvényesül. Helytelenítjük, hogy a szakdolgozatok megvédése az államvizsgán folyjon le. A bizottságban szakonként 1 vizsgáztató vesz részt. A dolgozatok témáját a javaslat nem köti meg, behat a szaka egész képzési anyagából választható. Az viszont kérdéses, hogy az a bizonyos bizottsági tag valamennyi témában a legapróbb részletekig jártas-e? A mezgazdaságtanban ez lehetetlen. A Mezőgazdasági Tanszék javaslata a következőt Az államvizsga tárgyait a/ szakdolgozat b/ szaktárgy «/ szaktárgy d/ marxizmus-leninizmus ' e/- pedagógia f/ tanítási gyakorlatok. Az a/ és f/ érdemjegyei a vizsga előtt kialakultak. A tanítási gyakorlatok lezajlottak, a szakdolgozatot a tárgy speei listája ellenőrizte, a készítőjével megbeszélte és róla részletes Írásbeli értékelést ad, amint a jegyző- könyvhöz kell osatolni. /Érettségi tárgy is lehet osak Írásbeli./ Témát bármely államvizsga-tárgyból lehet választani, de osakis az államvizsgára tartozó témakörből. Amelyik szákból a dolgozat készült, abból nem kell "szóbelizni" a Bizottság elett, a jelölt arra a szakra a dolgozat érdemjegyét kapja. Az államvizsga tehát minden esetben 4 vize atárgyból áll, nig a javaslat lehetővé teszi, hogy 2-ból, vagy 3-ból álljon és előnyben részesíti azokat a t ángyokat, amelyek t*;yan a pedagógus magatartásit és eredményese égét erőteljesen befolyásolják, de amelyeket tanítani nem fognak. A Mezőgazdasági Tanszék javaslata egyenlő esélyeket biztosit valamennyi tárgynak és az f/ pont elhagyása mellett minimális módosítással alkalmazható a kétszakos levelező hallgatókra is. wáfrftT f'fyhály tanszékvezető» Javasolja, hogy a szigorlatokon ne 2 oktató legyen kötelezően jelen. A kollokvium és a szigorlat közötti minőségi különbség u yis biztosítja a szigorlat nívóját, valamint az, hogy szigorlatoktató adjunktus, deoena^ vagy főisk. tanár lehet. A sok vizsga egyébként is nagyon leköti az oktatók idejét, pl, szigorlatok és kollokviumok összesen egy félév alkalmával az állattanit'tanszéken 135 munkaórát, azaz 17 munkanapot jelentenek abban az esetben, ha 3 oktató vesz részt a szigorlatokon. A szakdolgozatok megvédését helyesnek és szükségesnek tartcaa. Egyrészt akkor bizonyíthatja be a jelölt, hogy saját maga állította össze a szakdolgozatot, másrészt az előadókészségéről, szakmai tájékozottságáról számot adhat. Különösen fontos ez a levelező hallgatóknál, ahol nagyobb a lehetősége annak, hogy másokkal íratja meg / szakdolgozatát. A szakdolgozat jegye a "vita" során alakuljon ki. Szalay kolléga aggodalmát túlzottnak tartom, A szigorlatok és a kollokviumnak alapján meggyőződhetünk a hallgatók szakmai tudás ról, Az hogy az oklevélbe nem kerül bele a szakmai tárgyakat értékelő jegy, az osak formai dolgg.
