Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.
tervről Jelentést készített ée sszX egy negbizh. tó tisztjével Bécsbe küldte -éspedig azzal e kéréssel, hogy őzt szonr.sl továbbit úk fímegs- re»* á bécsi kOBsaité ezt a Jelentést czonntl továbbított© Herthy-hoz#R" l& "védeltaezte" 1915-ben a megyar re a ke ió v.% őrt zúg függetlentegűt» Célját el is érte, uralomra került idegen segítséggel ? magyar nép ellen» Az ellenforradalmi rendszer nációnálizrauránsk ekéi Je sokféle változtatót mutatott* e hivatalos irányzattól e progromokro uszító nyilas hmigorlzmuí tói az oppoziciót harmadik utas nációnál izmusig» «»r- re törekszünk, hogy mir egyrészt s különböző nacionalista irányzatok és érsrnlstok lényeges közös vonásait mutatjuk be, szemben állás s munka? oaztóly forradalmi mozgalmával, a kapitalizmus ignzolásáre szolgáló misztikus örök nemzeti elv hirdetése, az internacionalizmust és az ozztályharcot valló proletérőikt©túrért hirdető marxizmussal szemben; az « felfogás, hogy a tudómén .,o~ kommunizmus idegen s magyar nemzeti élet* tői#* te nem feledkezünk meg előadása ink tan. a necionelista irányzatok különbözőségeiről a bennük tükröződő osztály tartalomból fakadó eltérésekről sem* Gondolok itt a harmadik utas nscinaalizmus első hazai megfogalmazóJ í zabó üezaőre, vagy’ e 5o-os években fő képviselőjére Német Lászlóra» ás nyilvánvalóan szorosan idetertozik az sntiezemi- tizmus elleni küzdelmünk is;* hiszen ennek fő társadalmi rendeltetése az, hogy elködöaitse a dolgozok osztálytuddót, ez osztóiy ellentéteket» A tömegek elégedetlenségét e zuidótxörvépyekkel próbálták levezetni, hamis vágányra terelve ez elrasruu ott ubb do gozók harcát* Nem keveset foglalkozunk t nacionalista demego. lónak egyik igen fontos krtíősével a határkérdéssel is, mely 1956-bsn is de azóta is hallgatóink tudatában talán a legjobban Jelentkezik» i\ nacionalista demagógia s társadalmi reakció érdekében rasghsmisitjfi azokat 8 történelmi és néprajzi tényeket, melyek e Jelenlegi határok kis lakúin* öbsn közrejátszottak» A nacionalista hírverés hamisan nzonositjs ez első világháborút kővető Versailles! rendszert és ©z 1946»évl párisi békeszerződéseket, "megfeledkezve" © kettős különbségéről és mindarról, ami Versailles és iórfe között történt» Ibben e vonatkozásban egyrészt részletesen elemezzük az l93o-os évek végén kfalikúit folyfu&atot, okkor amikor e magyar uralkodó osztályok a fasiszta Németországtól várta,kór- te és kapta meg hazaárulásónak diját» Csehszlovákia, Jugoszlávia éa Románia egyes területeinek l ogysrorazághoz csatolásával megjutalmaztat s magyar fasiszta állam múltjához méltóan bánt a Hitlertől kspott vidékek nemzetiségeivel» Engedjék meg, hogy itt röviden cask fzekfü Gyulára hivatkozzam, aki "Forradalom utón" c»munkájában ezt Írja; "Mind a* teljességgel ée egészében megtagadtuk © nem magyaroktól, aminek rétzleges megtagadásét e magyaroktól korábban a csehek és románok szemére vetet- t k» Lehetővé vált nekünk, hogy amit negyed százados reviziós propagandánkban kifogásoltunk éa hiányoltunk ezt végre t kéletesen mégvaló fii te uk és példát »í junk © világ előtt, hogyan kell a nemzetiségekkel bánni, hogy azok jogos kIvánéágaikat elnyerve seg legyenek elégedve* A próbán szegye/ letesen elbuktunk»" Megjegyzem, hogy v,zekfünek őzt a rezüméjét b konkr t tények és adatok tömegével támasztjuk sió» wZáBítalan konkrét tényanyag eegits égövei au tatunk rá© két békeszerződés közötti különbségekre, nevezetesen 1/ hogy a tríoiiani békeszerződés nz imperialista politikának és az inperialieta háborúnak a következménye, uj ellentétek forrása és h&borus célok eszköze} a párisi békeszerződés © tartós béke biztosításának eszköze és s békéért való harcra kötelez# 2/ A trianoni békeszerződés végsősoron a szocialista ógovjetunió ellen irányul* A párisi békeszerződés egyetlen állam, vagy nép ellen sem irányul» 5/ Á trianoni béksszerződé© a rekciós asg- ercdöáésot n célozta és «zt el is érte» /. párisi békeszerződés a fasizmus elleni harcra kötelez» 4/ A trianoni béke hszf^ikbun stabilizálta e Horthy-renászert} a páriái békeszerződés hazánkban előmozdította a demokr tikus fejlődést»
