Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.
A burzsoa történetirés nem ok nélkül hwaisitje meg, illetőleg hallgatja el íí*t fe nagyjelentő©égÜ történelmi t lyt, ki felelő« Trianonért, hogy » mogyar reakciót a magyar Taniicsköz társét, ág és e magyar Vörös Hod a er eg akadályozta meg 1919-ben, h&zaóruló szándékainak meg- vál óéi tóé ében. ív* imperial isták és t> magyar ellenforradalom éppen e*t a kérdőét igyekeztek 1956-bön ie meghamisítani és ezt próbálják meg még Eaa iß# a trianoni békeszerződéeért elsősorban az imperialisták fele- liek. Trianon azonban a magyar reakció politikájának következménye* Nemesek azért, mert a magyar reakció vitte kegyarorszagot abba a hé- borube, arvely Trianonnal végződött, hanem azért ie, mert e reaició egyezett bele $ trianoni békészerzódétbe, hogy megmenthesse és biz* toeitheesa oeztályuralmát* az ürelkouó úri oszt lyok mint oly sokszor történelmünk rorán o«ztolyérdeküket akkor is s haza érdekei fölé helye*» ték ez a trianoni példán igen jól kimutatható• Iáiért kötötték meg a trianoni békeszerződést a versalies-i és aint Germain-i békeszerződés után? Azért, mert a magyar proletárfor- radalöm és a magyar Tanóesk ztárseeág megakadályozta a trianoni békeszerződés megkötését 1919-ben, amikor s többi békeszerződést aláírták* A trianoni békeszerződés csak a Tanácsköztársaság bukása után a reakcióé Horthy-rendszer uralomra jutása után 192o juniuo 4-én tudt k aláírni* Történelmi okmányok bizonyitjók, hogy a magyar reakció tudatosan szervezte, annak ez egyetlen erőnek a megsemodsitárét amely sikreaz&llt © szabadságért éa a magyar függetlenségért* A m©gyár urak kezdeményezői éeszervezői voltak a magyar függetlenség elleni harcnak, ók hívtak be az intervenciós csapatokat az orez ígb' . ők kívánták Budapest megszáll áfát Le, hazánk fővárosába ők hívták be e román intervenciós csapatokat, élőké ez i*tették, szervezték ér megvalőaltották nz ország megszállás t, hajlandók voltok akárkinek odavetni hazánk bármelyik területet* vlíenaaolgáltotásul caek azért kiiavörögtek, kerülhessen újra ureloinre a magyar reakció* árról e következő önvallomások is tanuekod— nak; ar.bzebó kaazló "A bo sevizmus Magyarországon” cimü 1919-ben megjelent könyveben irjai “ e történelemben alig vo t még példa ilyearnirts áagyí rorozfcg amelyet egy. ezomszéd áll 4M hadserege megszállott, ezt á megszállást valóságos megváltásnak tekintette. Holott mindenki tudta, hegy a megszállásnak politikai és gazdasági követ ke zm«'»nyel rettenesék*" Gróf ndrásey Gyula MA tanuc«kormány külpolitikája” cimü 1921-bon mag jel ont könyvében ezt olvassuk: Amint c bo sevizmus győzelmének hirét vettem aaorma1 kisárielet tettem arra, ho& n antantot erélyes akcióra hivjssu Március 27-án & purioi négyéé tanács elé juttattam azt a javnál a tot, h gy ló, jen fel az antant on jut ka tonal erejével. Vömle János: n'h bécsi magtér kommité’ cimü 1921-ber megjelent könyvében ezt Írja: ‘ T&llavicuú György őrgróf és Gömbös Gyula vezérkari századoa loküldettek Belgráőba* A azükcéges operációkét /Magyarország ellen/ nem a nyugati népek, hanem a románok, szerbek és csenek hadsereg eivol kivánták végrehajtani, Április 16-ón a románok meg ie inciultak**’ ír.Kelemen Béla ezt irts: "Adatok a szegedi ellen- forradalom és i szegedi kormány történetéhez” cicái 1921-ban megjelent könyvében: "A polgári párt Búd©] esten laarodt.. majd megállapodott.» a székely hecoezt llyol, hogy adott utasitoesal a székely zászlóaljak Lúd up cet ellen inéul j an nkj hu pedig másként alakulni m fc a viszonyok, inkább tegyék le a fegyvert, minthogy « nemzet legfőbb é© leg» veaz*delmeeebb ellensége a bolsevik! konusny érdekében használják azt* A bécsi komcsiié is ugyenebfcen nz értelemben utasított# u székelyeket** Borovíczényi áledár "A király és ez ő kormányzója” c. 1924-ben megjelent könyvében ezt Írja:"A románok elleni felvonulásnál Julier ezredes úgy osztotta el s cápátokét, hogy' a hadseregnek déli szárnyánál, vagyis Szegeddel szemben egy olyan divízió állott, amely ellenforradalmi szempontból megbízható volt* Julier ezredes erről s felvonulási
