Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961

1960. december 10., tanácsülés - Jelen vannak: a Főiskolai Tanács tagjai, a meghívott vendégek. - Napirend: - I. Az igaz hazafiaságra való nevelés. - II. Gazdasági beszámoló. - III. Bejelentések. - A vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek bekérése. - A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia átiratának ismertetése, melyben kérik, hogy a Főiskola konzultációs központi feladatokat vállaljon. - A tanszékek figyelmének felhívása a biztonsági intézkedésekre. - Dr. Kelemen László háromhónapos szovjetunióbeli tanulmányútjának bejelentése. - Az 1961-es Évkönyv kéziratainak bekérése.

de a termelőeszközök, a föld, e gyérek, bankok stb, a kapitalisták és a földbirtokotok kezében volnának? Mert ez a lényegi Befejezésül még néhány rövid megállapítást szeretnék a hazafi«* ságról és a nemzetköziségről* A hezafioág legfontosabb meghetórozéeát Lenin adtak, még 1917 előtti "ki szeretjük nyelvünket és hazánkat, mi a legtöbbet azon munkálkodunk, hogy hazánk dolgozd tömegeit, vagyis la­kosságának kilenctized részét tudatoe demokrata és szocialieta életre emeljük* Nekünk mindennél fájóbb látni és érezni azt,hogy a cári hóhé­rok a nemesek és a tőkések mennyi erőszakot követnek el szép hazánkon, hogyan kötik gúzsba és űznek csúfot belőle* Mi büszkék vagyunk arra, hogy ez ez erőszak közöttünk e nagy oroszok között ellenállásra talál**• Minket áthat e nemzeti büszkeség érzése és éppen ezért különösen gyű­löljük a saját rabszolga múltúnkat /amikor a nemesi földeaurak ezért vitték háborúba a muzsikot, hogy vérbefojtsék Magyarország, Lengyelor­szág, lerziea Kina szabadságét/ és gyűlöljük rabszolga jelenünket,amikor mkkwr ugyanezek a földesurak, a tőkések támogatásával háborúba visz­nek bennünket, hogy megfojtsák Lengyelországot és L'krajnét, hogy el­nyomják a demokratikus mozgalmakat lerzsiában és Kináben** És ad nagy­orosz munkások akiket áthat a nemzeti büszkeség érzése, mindenáron szabad és független, önálló demokratikus, köztársasági büszke Nagys- orofzországot akarunk, amely szomszédéihoz való viszonyét az egyenlő­ség emberi elvére, nem pedig a kiváltságok f«duális egy nagy nemzetet lealázó elvére építi fel." /Müvei 21*1951.94-95./ Lz a hazafleág he- aonló hazsfiságre nekelte a Tzovjetország nem orosz népeit is, ez a hizefieág fogta össze őket a polgárháború éveiben az újjáépítés bxsm esztendejében a nagy' Honvédő Háború legnehezebb körülményei között is, ée ez s hszafiség lelkesíti őket most a kommunizmus felé vezető utón. Es a hazaí'ieag nem választotta el egymástól a Szovjetunió több mint lgk> nemzetét és népcsoportját, hanem ellenkezőleg politikailag ée er­kölcsileg egységbe forrasztotta őket* Á magyar népidemokráciában is az a hazafi ekinek legjobban f<4 ez a tudat, hogy milyen erőszaknak, elnyomásnak és megaláztatások­nak vetették alá e magyar hazát a reakciós uralkodó osztályai^az aki nmmzeti büszkeségből gyűlöli a magyar nép rab múltját) az ki nemzeti büszkeségének megbecstelenitasét látja abban, hogy a reakciós magyar osztályok a fasiszta imperialistákkal vállvetve vitték háborúba Jrető- fi Kossuth és Táncsics népét, hogy meglőjtsanak mse országokat és né­peket) az aki e n mzeti büszkeség érzésétől eltelve szabad, független, szocialista önálló Magyarországot akar, mely szomszédaihoz való vi­szonyát ez egyenlőség emberies elvére és nem kiváltságokra, nemzetét lealázó hűbéri és kapitalista elvekre építi fel. Hazafi az aki a né- pidemokraciát testtel lélekkel minden képességével és erejével segíti ée maga is építi* Wn a hazsfiségnsk még egy ismérve: fi hazafi azokra az erőkre támaszkodik és azokat az erőket támogatja, melyek áz emberiség ügyét tehát a népe ügyét is előre viszi, ezek pedig a haladás erői* A tör­ténelem ezt tanúsítja, hogy e nép érdekel mindig mindenhol csakis a hala ó erőkkel vannak összhangban* A haladást gátló mind en erő visz- szehuz, reakciós, csak károsan hat ki a dolgozók minden érdekére a nemzeti érdekekre ia. Lzt bizonyltja e8ját törtéöelmünk, beleértve © közelmúltat 1956*évi ellenforradalmat* A nemzeti függetlenséget is csak akkor biztosíthatjuk, ha s haladás ügyével kötjük össze. 1917-ben a NO: Zf.gy ökeresen megváltoz­tatta a történelem további menetét. Uj korszakot nyitott az emberiség történetében. Ízzel a forradalom Oroszország került ez emberi haladás élére és ezóta a Szovjetunió e haladásért folyó harc zászlóvivője, előehareosa és legfőbb ereje*

Next

/
Thumbnails
Contents