Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. november 26., kibővített tanácsülés - Napirend: - I. Egy szakcsoport problémáinak megvizsgálása (biológia-földrajz – mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok). - II. A gazdasági igazgató beszámolója. - III. Bejelentések. - 1. Megemlékezés Pécs felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából. - 2. A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése tárgyában megjelent MM-rendelet ismertetése. - 3. A végzett hallgatókkal tartandó ankét tervének ismertetése. - 4. 1. A felvételekkel és a felvételi vizsgára előkészítő tanfolyammal kapcsolatos MM-rendelet ismertetése. - 5. 2. Felhívás a III. éves hallgatókról szóló írásbeli vélemények elkészítésére. - 6. 3. Honosítási kérelmek beterjesztése. - 7. Tájékoztatás az üzemi gyakorlatok során felmerült panaszokról.
Szinte valamennyien fáradhatatlanul törekednek arra, hogy a szaktárgyi oktatásban a diai, és történelmi materializmus ilyen v vsgy olyan tételét^ igazolják. A VNB szetint nem ez a szaktárgyi oktatás feladata a világnézeti nevelés területén. Ez változatlanul és meg nem szünően feladata a theoretikus tanszékeknek, elsősorban itt is a marxizmus-leninizmus tanszéknek, A szaktárgyi oktatás azzal alapozza meg a hallgatók materialista világnézetét, ha a tárgy egészét és az egész oktató munkát át hat jj a a materi aliata szellem és a dir alektikus módszer* Ez mindenképpen több, mint egy-egy tétel kézenfekvő va^y éppen erőszakolt "igazolása**_szaktudományi anyaggal* Ha u.i. az egesz szaktárgyi anyag Özemléiétebenf rendszerében, oktatási és kutatási módszereiben érvényesül a diai. és tört. materializmus szelleme és módszere, akkor a hallgatók a mar xizmus-lenini zmus size~ mináriuíaokon maguk tudják majd az egyes tételek igazságát szaktárgyi anyagga 1 jj,Insz-tr-álnxl így kell szemlélnünk a mézogazdasági~ ismeretek tanszékének azt az igényét is, hogy a marxizmus-leninizmus tanszék oktatói szaktárgyi példákkal illusztrálják tételeiket. Erre nem a mar^a&u^lenintzms ImszéX dolgQ.záL-ii3 nem is kötelesek. Az ó sajátos feladatuk a magas elméleti és eszmei sikon mozgó oktat ás j viszont a .azafligflga é ke&ü alaaij&i zmáa tanszék közös feladata, hogy megtalálják,- mindegyik a maga munka- területén - az oktatásnak azokat a módszereit, amelyekkel a hallgatókban kif e^lasztíet ők a 'szaktárgyi anyag^f es a társadalmi jelenségek szaktárgyakhoz közel eső részeinek elemzéséhez és általánosításhoz szükséges képgjssls.ek,As .készaégek^.,," ~ ^ íudüunk kell, hogy ebben a vonatkozásban nem elég, ha a tanár-akárha legmagasabb marxiata-leninista színvonalon is - maga elemez és általánosít, így legfeljebb tananyag lesz abból, aminek képességnek és készségnek kellene lennie. A fontos itt a gyakorlat, amelyet csak a szakmai anyag világnézeti szempontból is történő elemeztetésével és általánosittatásával végezhetünk* Alig lehet kétséges, hogy ebben a vonatkozásban a főiskola valamennyi tanszékének felül kell vizsgálnia az oktató-nevelő munka hagyományos módszereit s uj módszereket kell kialakítani, tehát: Valamennyi tanszékiek lesznek feladatai a főiskolai képzés korszerűbb formáinak és módszereinek kidolgozása területén is. így szemlélve az előttünk álló feladatokat, az máris nyilvánvalóan megállapítható, hogy az elemeztetést és általánosítást végezhető szaktárgyi foglalkozásokon való eredményes részvételre való felkészülés lényegesen túlnő a főiskolán jelenleg gyakorlatban lévő tanulás és szemináriumi munkavégzés színvonalán: valóban elmélyült, sokoldalú, gondolkodva^ töprengve és kutatva végzett munka kell ide, az anyag sokoldalú összefüggésének meglátása és tudatosítása s ez csak az eddiginél lényegesen nagyobb önállósággal és aktivitással lesz elérhető. S itt kapcsolódnak a módszertani kérdések és feladatok a tananyag korszerűsítéséhez és a túlterhelés megszüntetése érdekében teendő intézkedésekhez, ill. meggondolásokhoz. Az elmélyült, alapvetően a hallgatók aktivitására é* kezdeményezésére épülő munka számára biztosítani kell a megfelelő Időt. Ennek érdekében meg kell tennie a magáét minden intézménynek, amelynek az ált.iskolai tanárképzésben és a tanárok nevelésében komoly szerepe van. Felesleges anyagrészek, átfedések, a hallgatókra bivat&sukban váró feladatok szemszögéből nézve felesleges, egyoldalúan memorativ s e részben sokszor egyenes, aen ártalmatlan ip vet élményekből.: latin nyelytt t e raino 1 ógi alíZ elhagyása . formális feladatok megszűntérese, ill.észszerű aranyokra csökkentése, középiskolás móddzerek ujrafelvételének mellőzése, a szemináriumi feladatok mennyiségének csökkentése s e ;yide jüleg a mi» nőségi követelmények fokozása: ime ezek a tanszékek felé máris jelentkező feladatok. Az is észre és figyelembe kellene már egyszer venni, hogy a világnézeti-észmei-politikai nevelésnek csak egyik oldala esik a tudományos képzés területére, viszont egyik oldala oda esik.