Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1961. május 27., kibővített tanácsülés - Napirend: - A Magyar Nyelvtan Rendszere c. mű (egyik szerzője Temesi Mihály) bemutatása. - Domján Károly sikeres aspirantúra szakmai vizsgájának bejelentése. - Az új KISZ-titkár, Farkas Imre II. évf. bejelentése. - A túlzsúfolt vizsgaidőszak enyhítése érdekében az MM által adott vizsgafelmentések ismertetése. - Az Előkészítő Bizottság Pedagógus Napra tervezett előléptetéseikre vonatkozó jegyzőkönyvének ismertetése. - A vizsgaidőszakkal, a felvételi vizsgákkal, a szakdolgozatokkal és a pályamunkákkal kapcsolatos bejelentések.
A kollégiumi nevelés ez évi tapasztalatéi Tisztelt Tanács, Kedves elvtársi, kartársakl A kollégium nevelési helyzetének elemzésekor örömmel szólh - tok arról, hogy megvalósult tanácsülésünk 1959 májusában hozott határozata: diákotthonunk kollégiummá vált. A kollégiummá válás tartalmi és formai változások eredménye veit és a zó te is megváltozott viszonyaink között nevelésünk egyre tartalmasabbá, intenzivebbé vált. A kollégium cél, eszköz és módszer dialektikus egységeként jelentkezik nevelésünkben. Mint cél a kommunista közösségek kialakítását jelentette és jelenti, de megvalósulása pillanatától eszköz kezünkben e hallgatók neveléséhez, az egy én társadalmi függőségi viszonyénak helyes kifejlesztéséhez. Az eszköz használatával pedig nevelésünk olyan sajátos módszerét alkalmazzuk, amely messzei/tonően autonómiát biztosit a közösségnek, az egyénnek szabadságot a közösségben és nem zárja ki e pedagógus személyét sem. Az elmúlt időszak ne ve lés i eredménye éppen az, hogy az előbb vázolt elméleti összefüggések gyakorlati megvalósulást nyernek. A kollégiumi élet lcryegileg ez alapközösségek tartalmas munkájában testesül meg. Célunk volt a tartalmas alapközösségi élet megváló rit ásó. Kzért a munkát szervezetté, tervszerűvé kellett tennünk. Valamennyi alapkozösség féléves munkaprogramot készített és annak teljesítésével hozzájárult tagjainak világnézeti, erkölcsi, szakmai és kulturális fejlődéséhez. A munka tervezése, szervezése, végrehajtása kialakította a kollégiumot jelentő közösségeket, a elyeken keresztül egyéni érdek találkozhatott kollégiumi érdekkel, a közösség é dekcbel. A megvalósított céllal egyidejűleg kialakult egy sajátosan szervezett organizáció, a diákönkormányzat, e önkormányzst szervezeti felépítése és konkrét tartalmi munkája, ab azonos évfolyamhoz tsrto- zé és lehetőség szerint azonos szakmai érdeklődésű hallgatók csoportosításával létrejöttek az alspközösségek szervezeti keretei. Az alapközösség tagjai vezetőt választottak, aki életüket irányítja, érdeküket képviseli &z évfolyamon belül, de ez egész közösség előtt. A választott vezető, akit ez évfolyamgyülés n erősítenek meg funkció- ójában a KIBZ VB javaslatára tagja lesz ez évfolyam bizottságnak, és ugyanakkor az önkormányzet legfelsőbb fórumának, a kollégiumi küldöttgyűlésnek is. A küldöttgyűlés, amely hivatott s kollégiumi élet vezetésére, megválasztja a 9 tagú diákbizottságot, xrnint operativ,irány itó, és végrehajtó szerveiK, megtárgyalja, megvitatja a kollégiumi élet problémáit, a kollégium éves munkstervét, és azt jóváhagyja. A Diákbizottság a küldöttgyűlések közötti időszakban, mint az önkormányzat legfőbb szerve tevékenykedik. A mi gyakorlatunkban a EB megfelelően koordinálta az alapközösségi munkaterveket, bevezette az alapközösségek beszámoltatását, megszervezte a munka végrehajtásét, ellenőrzését és értékelését. A demokratikus felépített diakautonomia igy vált és válik eszközzé 8 maga sajátos szervezettségével a kollégiumi, közösségi nevelés számára • Ma már alapközcsségeink többsége a kommunista közösséggé formálódás útjára lépett, van közös céljuk és ennek érdekében határozzák meg önmaguk számára a feladatot, ennek megfelelően támaszt,követelményt a közösség^ bz egyénnel szemben. Vizsgáljuk meg konkrétan egy néhány közösséget! A 15-s szoba közössége sz I.félévre a övetkezőkben határozta meg a feladatát: "Kollégiumunk szervezeti élete egyre erősebben bontakozik ki 8 fogja egyre nagyobb egységbe a hallgatókat.