Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961

1961. május 27., kibővített tanácsülés - Napirend: - A Magyar Nyelvtan Rendszere c. mű (egyik szerzője Temesi Mihály) bemutatása. - Domján Károly sikeres aspirantúra szakmai vizsgájának bejelentése. - Az új KISZ-titkár, Farkas Imre II. évf. bejelentése. - A túlzsúfolt vizsgaidőszak enyhítése érdekében az MM által adott vizsgafelmentések ismertetése. - Az Előkészítő Bizottság Pedagógus Napra tervezett előléptetéseikre vonatkozó jegyzőkönyvének ismertetése. - A vizsgaidőszakkal, a felvételi vizsgákkal, a szakdolgozatokkal és a pályamunkákkal kapcsolatos bejelentések.

- 8 ­nitenek meg. így elsősorban a vezetők és a vezetettek kapcsolatát. Elmondjak pl. hpgy Pécsi Irma nevelőtanár, bár szerette az ifjúságot, ezt a szeretet, mint szégyelni való gyengeséget titkolta, ridegséggel leplezte. Sokszor olyan hangnemben beszélt a fiukkal, hogy azok önér­zetét megsértette. F-jceí elvtársnő már nincs‘közöttünk, de hasznos lehet, ha eljárásáról és annak következményeiből levonjuk a tanulsá­got. «ein kartérsnőről az ő szeretett Éva nénijükről elsősorban azt mondják el, hogy milyen jószívű, mennyire megértő és mily nagy- mér­tékben bízik a hallgatóságban, nlmoncják, hogy' egyesek többször visz- szeéltek az előlegezett bizalommal ez viszont ma már megszűnt, mert maga a közösség vigyáz arra, hogy senki vissza ne élhessen Eve néni szerető jóindulatával, azután sor kerül az alapközösségek egymásköa- . ti viszonyának megtárgyalására. Az alapközösségeken belül teljes a szolidaritás, de az alepközösségek között általában laza a kapcsolat. Javasolja, hogy az alepközösségek munkaprogramjaiba iktassák be oly­kor néhány alápközös ségnek közös foglalkozását. Hosszabb beszélgetés után sor szokott kerülni az évfolyamok közötti kapcsolat megtárgyalására. Az I. és Il.évesek a II. és III. évesek igyekeznek éles határokkal elkülöníteni magukat egymástól, mig ez I. és III. vagy'is ax kezdő és a végző évfolyamok egymással a leg­jobb, legszorosabb viszonyban állanak. Ez a jelenség csak a leányok között ismerhető fel, a fiuk minden megkülönböztetés és válogatás nél­kül hamar összebarátkoznak egymással. Hozzászóló a biológia-földrajz és mezőgazdaságtah szakosok köréből példákkal igazolja megállapítását* Nem általános, de olykor előfordul, hogy a kollégiumi prqgra- mok keresztezik az iskolai munkát. Ilyen jelenség főképp a legelfoglal- tabb, legmegterheltebb szakoknál mutatkozik. Számukra a kollégium legérdekesebb, legszorakoztatóbb programja sem felüdülés , mert közben idegesen gondolnak arra, hogy nem tudnak eleget tenni a követkézé napi kötelezettségüknek. Remélhető, hogy az eddigi munkában szerzett és rendszerezett tapasztalatok alapján a párt - és állami vezetés segítségével a jelen tanácsülés elvi - gyakorlati útmutatásaival a közeljövőben gyökeresen megjavuló tárgyi feltételek között a. kollégium jól meg fogja oldani egyre jelentőségteljesebb feladatát. Hedrich Miklós: A felszólalások egyrészt a referátumot kiegészítő, másrészt pedig kérdőjellegüek voltak. Részletesen válaszolva az egyes felszó­lalásokra a következőkben tájékoztatta a tanácsot: Dénes Béla elvtárs ellentmondást látott a referátum első és második része között. Ez az ellentmondás valóban meglévő, de esek formai. A kollégiumi nevelőmunke aprólékos részleteire vonatkoztatott meg jegy’zése megszívlelendő és feladatunknak is tartjuk, hogy az elkövet­kezendő évben név élőmunkánk at ily en vonatkozásbán is f inomistsuk* Jeges Károly az egyéni és közös tanulás lehetőségeiről érdek­lődött. Mindkettő kollégiumunkban biztosított. A közös tanulás legin­kább a gyakorlatokra való f elkészülés fonnéjáben jelentkezik, a közös­ség legjobb tagja szakmailag vezeti a felkészülést. Ezenkívül a szak­mai viták rendezésében is a közös tanulásnak egyik formáját valósít­juk meg. az egyéni tanulás tárgyi és személyi feltételi pedig a megfe­lelő számú tanulóhelyiség biztosításával, valamint a tagokkal való egyéni foglalkozásokkal tesszük lehetővé. dr.Kólmánchey Zoltán éffogó értékelése a kollégiumi munkáról nagyon tárgyilagos és munkánkat előrelenditő. bzalay László a közösségek egymásközötti viszonyával kapcso­latos észrevételével nem értek egyet, nem általános jelenség, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents