Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961

1961. május 27., kibővített tanácsülés - Napirend: - A Magyar Nyelvtan Rendszere c. mű (egyik szerzője Temesi Mihály) bemutatása. - Domján Károly sikeres aspirantúra szakmai vizsgájának bejelentése. - Az új KISZ-titkár, Farkas Imre II. évf. bejelentése. - A túlzsúfolt vizsgaidőszak enyhítése érdekében az MM által adott vizsgafelmentések ismertetése. - Az Előkészítő Bizottság Pedagógus Napra tervezett előléptetéseikre vonatkozó jegyzőkönyvének ismertetése. - A vizsgaidőszakkal, a felvételi vizsgákkal, a szakdolgozatokkal és a pályamunkákkal kapcsolatos bejelentések.

2

Dombi Bele:

A főiskolai oktatók tevékenyen kapcsolódjanak be a kollégium munkájába. Véleménye szerint a csoportvezetők és a kollégium kapcsolata részben megoldottnak t ekinthető, de a főiskola oktatóinak egésze és a kollégium kapcsolatsai még nem.

Dénes Béla;

Az igazgatói referátum helyesen állapítja meg, hogy a kollégiumi munka leglényegesebb része a szobaközösségekben történik. Hallottunk is a szobaközösségi munkaterveket, de nem hallottunk arról, hogy ezekből a tervekből mi került megválósitósrö. Már pedig ez a dolognak a lényege, és nem pedig az, hogy mit terveznek. De tervezge- téssel kapcsolatban is ilyesféléket hallottam, hogy "horgolás". Bár az ilyesfélének.a tervezését mechanikusnak tartom, nézetem szerint a dolog lényege itt abban lenne, hogy miről beszélgetnek horgolás közben, milyen kérdések merülnek föl, milyen kérdéseken vitatkoznak.Ezt kellene megtervezni és ezt kellene a kollégiumi nevelés céljának megfelelően megtervezni, és végrehajtani.

imlitette a referátum, a kispolgári befolyás elleni küzdelmet és ezt KISZ feladatként jelölte meg, ami úgy gondolom nem helyes, mert ez nemcsak a KISZ feladata, hanem a kollégium feladata is. Nem hallottam a f'efe rá tűmben a főiskola és a kollégium közötti kapcsolatról, pontosabban a kollégium és tanszékek közötti kppcsclatról, holott ez nyilvánvalóan egész nevelésünk alapvető kérdése.

Jeges Káról;, :

Az elhangzott referátum alapján jó áttekintést kaptunk a kollégiumi nevelő munkáról, a kollégium életéből, azonban hiányolom,hogy az egyéni tanulás lehetőségeiről annak súlyához képest nem, vagy alig volt szó. Már pedig nem vitás, hogy' az egyéni elmélyedő munkára nagy szükség ven a színvonalas képzés érdekében. Tehát a közös munka, rendezvények ezeknek látogatása stb.mellett ez egyéni elmély edő munka lehetőségeit feltétlenül biztosítani kell.

Madár István:

A munkatervek megválásitáse: A féléves munkaterveket a félév végén számvetés követi. Jelentést adunk a Diákbizottságnak elvégzett ill. el nem végzett munkákról. Az első munkaterv tanulságul szolgáit a további munkákra nézve. Itt akpdt jónéhány dolog, amelyet nem .tudtunk megvalósítani.

A következő munkaterveknél mindig bizonyos szempontokat érvé- • nyesitettünk /politikai, szakmai, kulturális/.

Világnézeti fejlődésünket nagyban elősegítették arendszer ateista kurzusok. Politikai eseményekről hetenként szoktunk beszámolót tartani. Meghatározott időnként szakmai vitákat rendezünk /tanításokkal kapcsolatos problémák/. Ezen szempontok figyelembevételével el tudtuk érni azt, hogy a munkatervben kitűzött célokat meg is valósítjuk.

Hajós István:

Kollég iumban a vezetőség, - diákbizottság és a hallgatók közötti viszony. Mint a referátum is említette a hallgatók és a vezetők közötti viszony kielégítő, azonban nem lehet szemet hunyi afelett sem, hogy vannak olyan kollégiumi halig; tők, akik nem nézik jó szemmel a. Diákbizottság munkáját, xzt részben egyéni érdek miatt, másrészt a közösség kis részének hatása alatt csinálja. A DB. és a közösség józan- gondolkodású többségének segítségével kell ezekre az egyénekre hatni és józan belátásra bimi őket. A jó munka feltétele ugyanis a vezetők és a hallgatók közötti viszony megfelelősége.