Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1959-1960

1959. október 31., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Napirend: - I. A vallásos világnézet elleni harc problémái a humán tárgyak területén. - A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepélyének időpontja. - A biológia-testnevelés II. évfolyam üzemi gyakorlata. - Figyelem felhívása az oktatók számára kitűzött célprémiumokra és pályamunkákra.

I-usőt valamelyes materialists törekvésekkel Is találkozunk* /ífaaze- dili -.«fisad, %ugat, stb,/ tízek igen gyakran a pu lioloztikai irániéban ozolalnok »eg« kiemelkedő képviselőit Bródy Nándor, Biró lejos, Gábor Andor, Nagy Jáajoa, A legnagyobb idetartozó nzéplrók pedig Ady, Móricé és ^affka Margit*

Ady ndre antikiértkails Írásaiból égésé kötetnyi válói >tés jelent meg "A fekete lobogó 5 címmel. Nála az antik le rikcllzrsus Ösaszksposolódik a forradalomért folytatott küzdelemmel!

Mert 3 világ siet s most kerül dűlőre,

Mrdesoeek vagyunk életre s jövőre?

Büdös ur-ozag, pánz-szöíg, néhol igy nem kábit,

Minden változásért s újért kiált itt, ő ha papok tömjénjük gőgösebben rázzák,

Mindezek halálos sorsunk magyarázzák*

Petőfi szavánál ven szükség jobb szóra,

Mindent maglótóra, mindent felrugóra,

B fényes Március csatasorba álüti Yógre talán eljut bus Magyarorszagig*

Kaffka Margit és Vértez Zsigmond az egyházi intézmény két, légkört, társadalmi magatartást, ideológiát belülről, ennek a világnak hiteden, művészi ábrázolásává leplezi le, bírálja. Gondol» junk Kaffka barmit Hangyaboly c,re:énye kolostorának morbid levegőjére, a éc e-n n ve lé ének lelkeket me nyomorító világ re* Vagy gondoljunk Móricz Zsi^aondnak a protestáns pap ég életét, képmutató belső feszültnégeifc ábrázoló Írásaira /fáklya/*

A három nagy mellett azonban nem feledkezhetünk meg Tóth Árpádról som, aki ás uj isten című versében együtt, emlegeti a papok misztikas istenét a tőke aranyló hullafoltokkal tarkított it önével, 1919 után ’"a kor társadalmi és ideológiai helyzete megváltozik, A aorthjMcorszak hivatalos nemzeti-kereszlény "szellemi; égé nem tori a materialista-ateista megnyilatkozásokat, őt az antikle- rikális harcnak is gátat szab# %ből következően az előbbi korszák- hoz képest itt ezek a tendenciák nem jelentkezhetnek ugyanolyan nyíltan*” Találunk azonban most is kifejező és sokatmondó példákat* Somosak dzabó Xorinc gyakorlati, "konyhai” materializmuséra gondolok, nem is csak z népi Íróknak az egyházi nagybirtokok elleni támadásaira, hanem elsősorban József Attilára, akit A lázadó Krisztus c,költeményéért bíróság elé állítottak, oki nyíltan kijelentettél

I