Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1959. április 25., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc problémái. - 2. Az év végi vizsgaidőszak programjának megbeszélése. - 3. Bejelentések. - 1. Az 1959. április 18-i rektori értekezlet anyagának ismertetése. - 2. Magyarból egy tárgyas felvételi előkészítő tanfolyam szervezése. - 3. Felhívás május 1. méltó megünneplésére.
yr ■>—2— ir sal fedezi ki, annak megfelelően, hogy ennek az osztálynak a gazdasági érdekei kivánfák meg, hogy a történetileg eddig kialakult ki- sebb/falusi, regionális, dallasi, városi/ közösségeket az egységes nemzeti piac kialakíthatósága érdekében egy nagyobb közösségbe, a natio * nemzet közösségébe fo>"ja össze. A nacionalizmus tehát távolról sem azonosítható a hazafi- ság fogalmával, hiszen nem más, mint annak egy konkrét megjelenési formája, saját névvel és saját tartalommal, ami szülőjével, a bur- Zóoa társadalmi rendszerrel együtt maga is változáson ment keresztül. A többi társadalmi rendszernek megfelelő hazafiság-fogalom tartalmi változsait más Összefüggésben később elemezzük, célunknak megfelelően* itt most csak a nacionalizmus tartalmával és tartalmának változásával foglalkozunk, a terminológiai tisztaság érdekében. /A társadalom az egész emberiséget tekintve nem egy ütemben fejlődik; ugyanazon fejlődési fokra az egyik nép korább«!, a másik későbbéi jut el. Ez a körülmény igen megnehezíti, hogy ilyen rövid összefoglalás számára több nép konkrét fejlődéséből vonjuk el a nacionalizmus alapvető tartalmi elemeit és azok fejlődését. Meg kell tehát elé gednünk egy mégpedig a magyar nacionalizmus tartalmának és fejlődésének elemzésével, annak előrebocsátásával, hogy lényegében ezen a fejlődési fokozatokon ment át valamennyi nép nacionalizmusa, kül. pedág az Elbától keletre élő, társadalmilag is azonosan fejlődő népek esetében. A X?III.század második és a XIX.század első felében, amikor a magyar gazdasági-társadalmi életben is megjelentek a kapitalista fejlődés csirái, megjelent a polgári értelemben vett hazafiság is. A kapitalista fejlődéssel törvényszerűen fellépő nacionalizmus nálunk először az állami támogatással fejlesztett osztrák-német polgárság nacionalizmusa formájában, mint a Habsburgok németesitő politikája jelentkezett. Mária Terézia 177^-i rendeletében azt az óh? ját fejezi ki, ho|y^az ország lakosai - legalábbis a fiatalok - tanuljanak mag néme hogy **a magyar nemzet fokozatosan hozzászokjék” e müveit nyelvhez, mely a latinon kivül egyedüli ]taitfője a műveltségnek. Az 1777-ben kiadott Hatio ^duoationis előírja, hogy a német nyelvet minden iskolában tanítani kell és a tankönyveket két- hasábos szövegel, egyik német, a másik az ország 7 nemzeti nyelve közül való legyen, kell kinyomtatni. /L.ázabó István* A magyarság életrajza, ^tdapest, M.lört.^árz.könyvei ¥111. 128.old./II.József 17®^-ben hirhet nyelvrendeletével a német nyelvet kötelező államnyelvvé tette, megint csak azzal az indokolással, hogy "holt nyelvnek, minő a latin, használata eléggé tanúsítja, hogy®neazet nem érte el a felvilágosodás bizonyos fokát, mert vagy azt bizonyltja, hogy anyanyelve hiányos, vagy hogy más nép azt nem tudja sem Írni, sem olvasni” /Id.Szabó X.i.m. 195-1956 old./ Az természetes, hogy nem szabad magunkat a "műveltség”, a ‘felvilágosodás" szavaktól megcsalat— nunk. A kapitalizmusnak "a feudalizmus feletti végső győzelmének korszaka az e^ész világon nemzeti mozgalmakkal kapcsolatos. E mozgaloménak gazdasági alapja az, hogy a burzsoáziának az árutermelés teljes győzelme érdekében meg kell hódií ___r . .„tania a belső piacot, egy állsa-jadtífc o8B kell Összeforrasztania azokat a területeket, amelyeteaek lakossága egyazon nyelvet beszéli, el kell hárítania mindazokat a különféle akadályokat, amelyek a nyelv fejlődésének és irodalmi megrögzítésének útját állják..*. Ezért nemzeti államok alakítása, amelyek a modem kapitalizmus e követelményeit legjobban kielégítik, minden nemzeti mozgalomnak tendenciája.” /lenini VlgJáüvek.l. 816.old./ % pedig a politiksileg egyesítendő területen nem azonos nyelvű népek élnek, akkor a nemzeti állam alakítására irányuló tendencia célba veszi az egy nyelvűvé változtatást, megtámadjaJía elnemzetleniteni törekszik 3 más nyelvű népeket. Ez az alapja a ^-fcsburgok németesitő törekvéseinek. Ám ugyaiez a törekvés a párhuzamosan fellépő magyar nacionalizmust is jellemzi, szinte születése pillanatában. Alig lép fel Eessemml fitrf\T* a___A+-.? -
