Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1958. november 29., tanácsülés - Napirend: - 1. Az új vizsgaszabályzat megvitatása. A félévi vizsgákkal kapcsolatos időszerű kérdések. - 2. A közösségi nevelés. - 3. Bejelentések. - 3/a. Személyi változások a főiskolai kollégiumok vezetésében. - 3/b. Temesi Mihály köszöntése 25 éves pedagógusi működése, valamint Rónay Béla köszöntése az egyetemi doktori cím megszerzése miatt. Rizner Dezső KISZ-titkári kinevezésének bejelentése. - 3/c. December 6-ra rendkívüli tanácsülés bejelentése, melynek témája a Pedagógiai Tudományos Intézet hároméves munkatervébe való bekapcsolódás lehetőségei. - 3/d. A legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb rendeletek. - 3/e. Más egyetemekről kibukott hallgatók felvételi kérvényeinek ismertetése. - 3/f. A külföldi könyvek beszerzésére rendelkezésre álló devizakeret felosztása. - 3/g. Az oktatók ideológiai továbbképzése következő időpontjának bejelentése.
-7szinüsóget 3 közösség életében fel kellene használni# á közösség életének folyamatosságát biztosítják a haim> monyok# A kialakult közösségi szokások,tradíciók, a közösségi stilus, stb.eredmé- nyezik azt,hogy egy közösség hosszabb életű, mint annak a közösségnek ®sy-^sy korosztálya# Ezek a hagyományok már eleve normákat jelentenek azoknak az uj fcagoknak,akik ezeket átveszik, továbbviszik és távozásukkor áthagyomanyózzák a fiatalabbaknak# Külön kell beszélni a közösségnek arról az elemi formájáról,amelyik az átmenetet jelenti az egyén és a nagyobb közösség között»Est a maximuma 15 emberből álló csoportot szoktuk elsődleges v3ct primer közösség- nek nevezni# Ennél az a lényeg, hogy az egyes tagok minden e$ye3 taggal állandó baráti,ideológiai, munka-és életközösségben élnek, mindenki tehát nagyon alaposan ismeri társait. Itt tanulja meg mindenki,hogyan rendelje alá egyéni érdekeit a közös érdekeinek,hogyan segítse társait, hogyan szóljon bele másnak a viselkedésébe,hogy fogadja másnak a feléje irányuló bírálatát, stb# Kívánatos,hogy ezek az elemi közösségek hosszab ideig állandó összetételüek legyenek,hogy^áHiagők össze tudjanak szokni# Persze ügyelni kell arra,nehogy ezek a kis közösségek éppen az állandó baráti együttélés során klikkésedjenek, tehát ahelyett,hogy az egyén é3 a nagyobb közösség között egészséges átmenetet teremtenének, arra adjanak alkalmat,hogy az egyén társainak a szervezett sggitfc égével szembe forduljon a nagyobb közösaséggel.Pőiskolánkon az állami csoportok tekinthetők ilyen elsődleges köaössegeknek és éppen ezért meg kellene fontolni azt,hogy 'Vajon nem lenne-e célszerű pl# a 30-as létszámú állami csoportokat két részre bontanillgy közösségi nevelésük sokkal sikeresebb lehetne,a csoportvezető is jobban át tudná tekinteni tagságát pedagógiai szempontból# Fontos dolog a közösség tagjainak megismerése. Ezt a megismerő munkát lehet végezni megfigyelés során, de sokkal alaposabban lehet végezni úgy,hogy a tagokat bizonyos nekik kiadott feladatok végrehajtásában figyeljük meg és ismerjük meg# É^pen ezért a közösséget vezető pedagógusnak úgy kell elosztani a murik át, hogy mindenkinek jusson feladat# A feladatok elvégzését ellenőrizni és értékelni kell és a közben szerzett tapasztalatokat az egyénnel való bánásmódban is, de a közösség további vezetésében is hasznosítani kell# A közösség kialakításában nagy szerepe van a szabad idő művelődési szempontból értékes felhasználásának is. A közös kulturális megmozdulásokon való részvétel, a közös élmények segítenek abban,hogy elvi vitákkal a tagok Ízlését közelebb hozzuk egymáshoz,s végül helyes művészi felfogást alakítsunk ki mindenkiben. A fenti elvek alapján vizsgálat alá kell majd vennünk,hogy milyen közösségek vannak egyáltalán a főiskolán. A Főiskola egáaze,mint közösség, mennyiben jöhet számításba? Az évfolyamok tekinthetők-e közösségnek, hiszen a gólyák /első évesek/, valamint a kioocsájtas előtt álló harmad év különleges helyzetűek 3 főiskolán. Alkotnak-e,3lkothatnak-e külön közösséget a szakok,vagy szakcsoportok az évfolyamok ellenére® Külön meg kell vizsgálni az állami csoportoknak,mint p'rimér-közö3ségeknek a szerepét és feladatát; annak az oktatónak a nevelői munkáját, aki egy-egy állami csoportot segít; a csoportvezetőnek /hallgató/ nevelési lehetőségeit, ivleg kell fontolnunk azt,amit a napokban itt járt Komszoaol-küldött- ség mondott el, hogy t#i.nálunk az ilyen állami csoportokban működik egy agitációa felelős is,aki a csoportban folyó politikai felvilágosító munkát végzik#Az ezekből alakított agitációs csoportot a Komszomol,illetve « pártszervezet irányítja# Működnek főiskolánkon kulturcsopoxtok,mégpedig az énekkar,« zenekar, a tánccsoport, a színjátszó csoport és a sportkör. Meg kell alaposan néa- ni,hogy ezek mennyiben oldják meg közösségi nevelői munkájukat,mennyiben
