Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1958. november 29., tanácsülés - Napirend: - 1. Az új vizsgaszabályzat megvitatása. A félévi vizsgákkal kapcsolatos időszerű kérdések. - 2. A közösségi nevelés. - 3. Bejelentések. - 3/a. Személyi változások a főiskolai kollégiumok vezetésében. - 3/b. Temesi Mihály köszöntése 25 éves pedagógusi működése, valamint Rónay Béla köszöntése az egyetemi doktori cím megszerzése miatt. Rizner Dezső KISZ-titkári kinevezésének bejelentése. - 3/c. December 6-ra rendkívüli tanácsülés bejelentése, melynek témája a Pedagógiai Tudományos Intézet hároméves munkatervébe való bekapcsolódás lehetőségei. - 3/d. A legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb rendeletek. - 3/e. Más egyetemekről kibukott hallgatók felvételi kérvényeinek ismertetése. - 3/f. A külföldi könyvek beszerzésére rendelkezésre álló devizakeret felosztása. - 3/g. Az oktatók ideológiai továbbképzése következő időpontjának bejelentése.
•5' magára, a tanulókra is. Éppen ez jelenti azt,hogy a közösség által neveljük az ujtipusu embert. Az egyénekre ugyanis igen nagy hatással van a közösségi tapasztalat, a közvélemény. Aaikor az eberek közösségről beszélnek,a közösséget meglehetősen tágan, lazán értelmezik. H® mar az emberek egy csoportja összeszokott, jól érzik egymás társaságában magukat»nincsenek közöttük különösebb ellentétek a felszínen,emellett néha-néha egységes álláspontot képviselnek vagy éppen bizonyos közös cselekvést hajtanak végre,akkor már jó közösségről áradoznak. Minekünk a közösségnek ezekkel a, bár pozxtiv,de mégis elszórt jegyeivel nem szabad megelégednünk.!^ekünk a pedagógiaiközösség lényegeseii jegyeit kell megragadni* Én itt Mafcarenkonak a mag- határozását idézem,mert ezek a lényeges jegyek a legplasztikusabban ás nem túlságosan bonyolult összefüggésekben ebben a meghatározásban sűrűsödnek ossz©.Makarenko ezt isjai " a közösség nem tömeg,hanem egyazon célok felé törekvő egyének komplexusa,akik a közösségnek egyben szervezett, és irányitó orgánumai*” Ebben a meghatározásban lényeges a közös cél* Itt nem s céloknak olyan véletlen egybeeséséről van szó, axnt pl* autóbusz utasainál,hanem a közös célkitűzések tudatos egybeeséséről* Lényeges je&y,hogy e közös célok felé törekszik a csoport, a célok elérése érdekében közös erőfeszítéseket terveznek,ezeket meg is szervezik és a munkát végre is hatják,majd értékelik, a ez életmeggyllvánulások közben kisebb nagyobb,de mindenesetre nevelőhatásu közös élményekben var részük*A közösség nem klikk, amelyben tulajdonképpen bizonyos egyéni célok biztosabb elerése érdekében szövetkezik egy-egy csoport,nem rákos daganat a társadalom életében,hanem a társadalomnak, mint legnagyobb közösségnek egy része, egy sejtet .Éppen ezért a társadalom és az adott' közösség céljai, erőfeszítései nem ellentétesek,hanem alapvetően egy- ir^ánybs esnek. A közösségre jellemző a szervezettség, mégpedig ennek a form ája,mikor a tagok egyenlőség alapján szerveződnek é3 a közös célok, a közös erőfeszítések elérése érdekében fölé-és alárendeltséget teremtenek, amelyben a közösség megbízásából és a közösség érdekében egyesek vésötnek,mások engedelmeskednek. Ugyanez a közösség azonban gondoskodik arröl is,hogy más munkafeladatok megoldásánál az előzőén irányitó feladatot végzők legyenek a beosztottak, s megtanuljanak ők ia engedelmeskedni, továbbájhogy az előzőén beosztottként tev-akeaykedő tagok is kapjanak irányító beosztást, hogy megtanuljanak ők is vezetni. A szervezettség biztosítja a munkamegosztást, ennek során az állandó, időszakos és alkalmi megbízások kiosztását, A formaságok,külsőségek is mind ennek érdekében vannak. A következőkben felvázolom a közösség néhány fejlődéstörvényét. Az egyik az,hogy a közösség nem egyszerre f ejlődxF kőzön3éggé,bansm fokozatokban. Három lépcsőfokot szoktunk a közösséggé fejlődés utján meg- különböztetni.Az glao rokozatVan még a csoport nem közösség,hiszen nem alakultak még ki a szöcTtalisla közösségre jellemző minőségi vonások.Bk- kor az eszének még saját céljukéi tartják fontosabbnak és ezt szembeállítják a közösség céljaival. ami* közösségi célokat a társadalom niegbi- zotija, a pedagógus-kollektiva megbízottja,a pedagógus képvisel.A pedagógus a társadalom követelményeit támasztja a tagokkal szeriben,szervezi közös munkájukat,bizonyos szervezeti keretet igyekszik adni a csoportnak. Közben minden törekvése arra irányul,hogy a csoportból erkölcsi alapon és nem megvesztegetéssel megnyerjen a közösségi célkitűzések eHaffiiiréaére támogatására néhány tagot,akik belátás,meggyőződés alapján saját egyéni céljukat egyelőre egyenrangúnak lássák a közösségi célt,majd később a sejat érdekeik fölé helyezzék azt,belátván,hogy egyéni céljaikat is a közösségen keresztül érik el legbiztoaabban. Ebben a fejlődési szakaszban naivon fontos a pedagógus következetessége,állhatatossága,példamutatása. A következő fejlődési fokra akkor jut el a közösség,amikor már kialakult a pedagógus körül egy állandó aktivista-csopprtjmelynek tagjai következetesen és megbízhatóan, belső meggyőződéssel támogatják a pedagógus ál—
