Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959

1959. április 25., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc problémái. - 2. Az év végi vizsgaidőszak programjának megbeszélése. - 3. Bejelentések. - 1. Az 1959. április 18-i rektori értekezlet anyagának ismertetése. - 2. Magyarból egy tárgyas felvételi előkészítő tanfolyam szervezése. - 3. Felhívás május 1. méltó megünneplésére.

Ar .'feme si Mihály» A polgári társadalomnak antagonisztikus osztályokra való szakadása nem zár js ki a nemzetnek, mint az emberek szilárd nyelvi, területi, kulturális és gazdasági közösségének egységét, - s ezért a proletariátus felszabadító harca minden országban nemzeti talajon fejlődhet csak, és arra törekszik, nog^r az internacionalizmus kialakításával' a különböző országok dolgozóinak közös érdekeit a nemzeti érdekekkel egyesítse, A szocializmus korszakában megváltozik szódban nemzetek belső arculata, mert ekkor nemzeti nyelv, a nemzeti kulturs és a haladó nemzeti hagyományok nem más neiazetek leigázásának eszközei, hanem a dolgozók érintkezésének, szervezésének, politikai felvilágosításának eszközei* Az internacionalista becsülve más népek nemzeti értékeit, nem tanúsíthat közo/ibösséget 3aját nemze tével szemben, vagyis a proletárinternacionalista Szereti nemzetét, büszke minden értékre, amelyet nemzete alkotott, lelkes hazafi, hü szülőföldjéhez és nemzeti kultúrájához, tippen ezért engedtessék meg nekem, hogy felszólalásomban ne a "nacionalizmus maradványai elleni küzdelemről" beszéljek szaktárgyam oktatásában, hanem arról, hogy mi, a nyelvészeti tanszák dolgozói a magyar nyelv oktatásában népünk évszázados érzéseinek kifejezését szerettetve meg hallgatóinkkal bemutatjuk, hogy nyelvünk a történelem folyamán fegyvert volt függetlenségünkért vívott harcunkban, s mint klasszikus íróink kifejező eszköze nemzeti összetartó erő, a nemzeti kultúra őrzője és szocialista életünk építésének eszköze.

Az anyanyelv szeretete, az anyanyelv megismerése a hazafias érzés fontos forrása, 3 alkalmas arra, hogy ifjúSágunkban a bátor helytállást, a haza védelmezősének harcos készségét, a haladás ellenségeinek kérlelhetetlen gyűlöletét segítse kialakítani. Nyelvünk művelését elsőrendű feladatnak tartjuk, hiszen e nyelven szóltak haladó íróink, népünk évszázados érzéseinek, gondolatainak adva kifejezést, s igy nekünk nyelvünk egyik lemagyobb kincsünk, hiszen régibb, mint földünk, országunk és akkor is élt, amikor még nem laktunk mai hazánkban, és akkor is, amikor elnyomás és kizsákmányolás volt ur e területen is.

Az anyanyelv oktatásában s hosafiságra nevelés különböző részfeladatok utján valósul meg:

1. Az igaz hazai iség szolgálatát jelenti a nyelv alapos megismerése, hiszen igazán megszeretni valamit csak akkor letet, ha megismertük, értékeljük, és nélk Ilöhhetetlenne^ érezzük a termelés, s társadalmi harc és a művelődési javak megszerzéséért folyó küzdelemben

2. Ily módon biztosíthatjuk, hogy hallgatóink nyelvünk helyes használatáért felelősséget érezve ragaszkodnak s megismert nyelvi sajátosságokhoz, aint nemzeti műveltségűnk fontos részéhez.

3. Az anyanyelv rendszerének megismerése teszi lehetővé annak megértését, hogy az a nyelv, amely mindéi más néptől való kíilön- valóságunkat igazolja, egyúttal s leghatásoaabb segítség más népek nyelvének és műveltségének megismeréséhez.

4. kzzel egyidejűleg igazoljuk, hogy mindenki anyanyelvén fejezheti ki gondolatait, érzéseit a legtökéletesebben, de ez nem jelenti azt, hogy nyelvünk értékben más nyelv fölött áll, hiszen minden nyelv a maga sajátos eszközeivel^épp oly tökéletesen megfelel társadalmi funkcióinak, mint a mi f*frirü'g nyelvünk a mi számokra. •

Az anyanyelv alakos ismerete, helyes használata és ebből fakadó féltő szeretete kizárja a nyelvi sovinizmust, más népek nyelvének lebecsüléséti A nyelvi sovinizmus csak a félmüveit emberek tulajdonsága lehet, ekik nem ismerve saját értékeinket nem tudják becsülni mások értékeit sem.

A hazaszeretetre nevelés feladatának megvalósításához a bizonyító anyagot is nyelvünk nyújtja számunkra, hiszen egy-egy szó, szólás, kifejezés történetének vizsgálatai "A földhöz ragadt szegény körömjzakadtéig tagadott, nehogy pórul járjon", — "Akinek sok volt a rovásán, nagyon is megértette, mit jelentett az ilyen szólást kaparj kurta neked is lesz, ki a fillért nem becsüli, a forintot nem