Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1959. április 25., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc problémái. - 2. Az év végi vizsgaidőszak programjának megbeszélése. - 3. Bejelentések. - 1. Az 1959. április 18-i rektori értekezlet anyagának ismertetése. - 2. Magyarból egy tárgyas felvételi előkészítő tanfolyam szervezése. - 3. Felhívás május 1. méltó megünneplésére.
23W1959. J egyzőkönyv felvéve a Pécsi Pedagógiai Főiskolán, 1959.április hó 25-én megtartott kibővített tanácsülésen. Jelen vannak* a Főiskolai Tanács tagjai és a meghívott oktatók. Tárgy* 1. A nacionalizmus elleni harc problémái• 2. Az évvégi vizsgaidőszak programjának megbeszélése. 3« Bejelentések. Balázs József né H.D^>. titkár napirend előtt ixlűttrtünuat tájékoztatja a főiskola tanácsát a május 1-i ünnepség programjáról. f árk Bertalan főlsk.ia. üdvözli a tanácsülésen megjelent tanácstago- at és a meghívott oktatókat. A tanácsülést megnyitja és felkéri Dénes Béla főiskolai adjunktust, hogy a vitaindító előadást tartsa meg. 4 Dénes Béla* 1. A napionalizmus elleni küzdelmet nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy ifjúságunk, sőt bizonyos mértékig egész értelmiségünk tudatában azonosult a nacionalizmus a hazafias érzéssel, a hazafiasság fogalmával. Ennek következtében sokan hajlandók a nacionalizmus elleni küzdelmet úgy felfogni, mintha hazafias érzés ellen indítanánk támadást. Ezt az öntudatlan azonosítást és mindazt a makacs ellenállást, ami ezzel kapcsolatban keletkezik, tudatosan ápolják és fejlesztik olyan külső és belső tényezők, amelyeknek érdeke fűződik az elavult és leküzdött rendszer és annak ideológiája fenntartásához Egyrészről tehát az a helyzet, hogy jószándéku alapvető érdekeinél fogva a szocialista átalakulása mellett álló hallgatók hazafias érzésüknél fogva zavarodnak meg, másrészt viszont az, hogy a külső és belső osztályellenség is igen szívesen és hatékonyan forgatja ezt a fegyvert, hogy a zavart növelje, a tisztánlátást akadályozza a szoci alizmus építésében érdekelt tabor sorait megzavarja és a megzavartakat a maga táborába vonja. Gondolom 1956.ezt jól példázza. Mindez nyilvánvalóvá teszi azt a kötelességünket, hogy amikor a nacionalizmus elleni harc módszereit kutatjuk, első föladatunkat a fogalmak tisztázásában lássak. mindenekelőtt azt kell világosan látniuk dolgozóinknak, hogy a hazafias érzés eszme, amelynek kialakulása és fejlődése éppen úgy a társadalom létviszonyaiból fakad, mint minden más eszméé. Mint minden ideologikus jelenség, a hazafiasság is úgy fejlődik, hogy a társadalmi endszer készletet, pontosabban a régi fogalomkészlet terminológiáját és használható tartalmi elemeit, a nem használható, az uj számára már nem kifejező vagy éppen káros tartalmi ©leseket pedig uj tartalommal cseréli ki. Ezért - a fogalmak neveinek és bizonyos tartalmi elemeinek hosszú időn át való azonossága miatt - nehéz egymástól elhatárolni az egyes társadalmi rendszerek hazafiasságának tartalmát. Aa ha nehéz is éppen nem lehetetlen általában sem, a nacionalizmus esetében pedig különösen nem. A hazsfisag fogalom - és szókészlete /patria « haza * egy » közös ős egyenes ágú leszármazottjainak összessége, majd később ehhez még hozzáértették pstrisa aia, gaia, aroura hazai föld, valamint a patriotés «hazafi/ már az ókori görögöknél, mégpedig részben a nemzetségi társadalom virágkorában, részben bomlása korában alakult ki s az európai szóhasználatban napjainkig megmaradt a hazafiasság jelölésére, legalább is mint nemzetközi terminológia. /V.Ö.Passow Fr* Handwörterbuch der griechischen Sprache, Leipzig, 1831.4.kiad.II.523»/ Csupán a burzsoa társadalom szóhasználata tér el ettől az ősi terminológiától. Ez u.i. a maga hazafiasságát kilön szóval, a nacionalizmus-
