Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1957-1958

1957. november 30., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Kelemen László kandidátusi fokozatának bejelentése. - Napirend: - I. A politikai nevelőmunka időszerű kérdései. - II. Bejelentések. - A legutóbbi tanácsülés óta érkezett fontosabb rendelkezések ismertetése. - Tájékoztató a Szerkesztő Bizottság eddigi munkájáról, a főiskolai évkönyv kiadásáról és a tervezett módszertani kiadványról.

-3telitődik^ és ezért nyilvánvalóan az egyetemi és főiskolai politikai nevelőmunka hiányosságai tehető felelőssé; továbbá ezzel összefüggő, hasonló megállapításokat tesz pl. a budapesti Műegyetem tanár

Gerendás

ff

. f __ István: "Az egyetemi nevelőmunk3 néhány időszerű ké~ dései'1 cimü, a felsőoktatási Szemle 1957»augusztusi számában, amikor a munkás és paraszt származású hallgatóknak osztályuktól való elszakadásáról beszél. Azt hiszem azonban, ilyen hibákról vagy jelenségek ról a mi növendékeinknél nincs szó. főiskoláink és általában a pedagógiai főiskolák névelőmunkájának éppen egyik erőssége a hivatás- tudatra való nevelés. Ezt bizonyltja az a tény, hogy végzett növendékeink, akiknek igen nagy hányada falusi, és jelentős számban pedagógus gyermek, szivesen vállalják a falusi, vidéki beosztásokat;

Ők az egyetemen végzettekkel szemben "haza" akarnak menni, szüleik és a dolgozó nép közé kívánkoznak nevelőnek, Nem valószínű tehát, s nem látjuk megalapozottnak azt a véleményt, hogy hallgatóink főiskolai éveik alatt itatódtak volna át az ellenséges, burzsoa eszmékkel. Azokat többnyire magukkal hozták a családból, környezetükből, a társadalomból. Hogy középiskoláik annak idején mit tett vagy mit nem tett ezeknek az eszméknek a leküzdésére, azt megállapítani tanulságos volna, azonban nem esik lehetőségeink közé. Hogy azonban mi mennyit, s főleg milyen eredménnyel tettünk ezeknek a legyőzésére, azt az események mutatták meg. De hogy nem tettünk eleget és hogy ezért meglepetésként ért minket a főiskolai ifjúság magatartása, annak e^yik alapvető oka az, hogy nem ismertük, s talán ma sem ismerjük eleggé sajat növendékeinket. Megelégedtünk annak a állatával hogy az egyeteaii felvételek biztosították főiskolánkon a munkás-paraszt többséget. Megnyugtattuk magunkat, hogy ezzel és a felvételi bizottságok munkájával alapjában véve biztosítva van a főiskolán és egyetemeinken a szocializmus világnézetét valló, a népi demokráciához hü, és ezért kiállni kész fiatalság döntő többsége. És itt a talaj ingatagságának az alapja, mert ez ellenforradalmi események minderre határozott cáfolatot adtak.

Ma már világos? hogy hallgatóink három nagy csoportba oszthatók. Egyrészük szilárd szocialista politikai és világnézeti alapokon áll, ezt nem. rejti véka alá, kiáll elveiért, harcol értük. A többi a népi- demokrácia hívének vallja magát, de a hyilt kiállást nem vállalja.

Ez -a kategória foglalja magában egyúttal a harmadik csoportot is.

Nem lehet ugyanis eldönteni, hogy ez a magatartás mikor ered egyszerűen természetből fakadó passzivitásból, mikor lojalitásból és mikor képmutatásból. Az ellenség ugyanis általában sohasem mutatja meg magát nyíltan, nem áll ki, legfeljebb véletlenül árulja el és leplezi le magát. -De hogy megtalálható volt hallgatóink sorában, azt az októberi események bizonyították. Nyilvánvalóan ma is itt van, esak nehéz felismerni. De véleményem szerint nem. itt fejlődött ki, nem is főiskolai pályafutása során vált azzá. Álarcosán került be ide és álarcát itt tovább viseli. A főisko.ákra való beszivárgását eddig csak megnehezíteni, de nem. megakadályozni tudták a felvitelre vonatkozó intézkedések, felvételi bizottságaink a legkörültekintőbben járnak el, azonban mindaddig nem nyújthat munkájuk biztosítékot, amíg véleményük alapjául olyan középiskolai véleményezések szolgálnak, amelyek túlnyomó többsébe minden kevésbé lényegesről bőbeszédüen beszél, csak a szóbanforgo tanuló világnézeti, politikai felfogását kerülgeti és^nem jellemzi határozottan, egyértelműen. Pedig é jellemzéseket kiadó testületek jellemzett növendékeiket minden valószínűség szerint igen jól ismerik. A felvételi bizottságok lehető égéi viszont egy jelölt megismerésére - a papírra vetett jellemzésen kívül - jelentőséggel gyakorlatilag csak a legritkább esetekben rendelkeznek.