Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1957-1958
1957. november 30., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Kelemen László kandidátusi fokozatának bejelentése. - Napirend: - I. A politikai nevelőmunka időszerű kérdései. - II. Bejelentések. - A legutóbbi tanácsülés óta érkezett fontosabb rendelkezések ismertetése. - Tájékoztató a Szerkesztő Bizottság eddigi munkájáról, a főiskolai évkönyv kiadásáról és a tervezett módszertani kiadványról.
ÁLLAMI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA PÉCS, Ifjúság útja i. A politikai nevelőmunka időszerű problémái. A névélőmunka kérdése az elmúlt esztendők során sokat, talán az fSyí'f legtöbbet vitatott kérdése volt egyetemeink és főiskoláink eletének. Az ellenforradalmi események megvilágításának tükrében azonban azt 3 tanulságot kell levonnunk, hogy erről 3 témáról, különösen a politikai nevelőmunka- kérdéséről, csak sokat beszéltünk, de s kérdésben - s sokat vitatottsága mellett is - csak keveset tettünk.. Ha^az eszmei-politikai nevelés területén értünk is el számotte vő eredményeket, az a tény, hogy az egyetemi és főiskolai ifguság jelentős részét az ellenforradalom meg tudta nyerni, és - hb átmenetileg is - fel^tudta használni saját céljaira, azt bizonyítja, hogy vélt eredményeinket nagyon ingatag alapra vagy nagyon ingatag módon ép'tett ük fel. Az ellenforradalmat megelőző időkben, 195*3* őszén, az egyetemek és főiskolák m nkájáról hozott párthatározat többek között megállapította, hogy az egyetemi munka leggyengébb pontja változatlanul 3 politikai nevelés} továbbá, hogy az egyetemekre és főiskolákra került és ott döntő többséget jelentő munkás- és paraszt származású fiatalok jelentő része egyetemi tanulmányi során burzsoá nézetek befolyása alá került. Igaz, hogy az ellenforradalom rohama általánosságban is váratlanul, és meglepetésszerűen érte az országot, számunkra azonban külön meglepetést jelentett az 3^szerep, amit 3 munkás és paraszt többséget kitevő sage egyetemek és főiskolák ifjúsága az októberi események során játszott Az if juság saerepének az értékelésnél párt és állami vezetőink egyaránt lényegében azt állapították meg, hogy az eseményekben egyetemeink politikai szerepe egyéftelmüen negatív volt. Jóboru miniszterhelyettes pedig szocialista közoktatásunk helyzetéről 3 megyei művelődésügyi osztályvezetők előtt ez év júliusában tartott referátumában még az anyagi téren okozott károkkal összevetve is a legsúlyosabbnak és a legfajdalmasabbnak az ellenforradalom okozta eszmei- politikai rombolást tartja, amit az ifjúságnál és a pedagógusok körében egyaránt kifejtett. Valóban az 3 helyzet, hogy ómig az ellenforradalom pusztításának anyagi, gazdasági vonatkozású kárait az elmúlt esztendő során nagyrészt sikerült helyrehozni és a külső nyomokat eltüntetni, addig az eszmei-politikai vonalon bekövetkezett rombolás kárainak a helyreállítása sokkal nehezebb és sokkal hosszabb, legalább 2-3 évet igénybevevő feladat lesz. r*a előbb azt állapítottuk meg, hogy az ellenforradalom időszakában az egyete ek és főiskolák politikai szerepe negativ volt, akkor viszont ez a feladat az, ahol ezt 3 negativ előjelet pozitívra lehet és kell változtatni. Az ellenforradalmi erők vereséget szenvedtek. Az ellenük indított ellentámadás nyomán bázisaik sorozatosan felszámolódtak. Ideológiai állásaik azonban még tartják magukat. Az ellentámadás ideológiai vonalon még nem indult meg, illetve még nem bontakozott ki, vagy legalább is nem vezetett icellő eredményre. Az ellenforradalom által keltett és szított ideológiai zűrzavar, noha már oszlandozóban van, még^nem szűnt meg} 3 köd es a gőz még nem oszlott el. Ha tehát helytálló és igaz az a megállapítás, hosjy az ellenforradalom szellemi előkészítésében a felsőfokú intézményeknek határozott szerepük volt, akkor megkövetelhető, hogy az.eszmei tisztulás felé vezető utón is élenjárjanak szellemi életünk fellegvárai, egyetemink és főiskoláink. Párt- és állami vezetőink tehát méltán szabják meg és jelölik ki számunkra döntő feladatként az ideológiai politikai munkát, hiszen, mint maga Kádár elvtárs megállapította; a legdöntőbb feladat az eszmei tisztánlátás megteremtése. Ennek gócái az egyetemek.
