Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1957-1958
1957. november 30., kibővített tanácsülés - Napirend előtt: - Kelemen László kandidátusi fokozatának bejelentése. - Napirend: - I. A politikai nevelőmunka időszerű kérdései. - II. Bejelentések. - A legutóbbi tanácsülés óta érkezett fontosabb rendelkezések ismertetése. - Tájékoztató a Szerkesztő Bizottság eddigi munkájáról, a főiskolai évkönyv kiadásáról és a tervezett módszertani kiadványról.
T \ sőt egy sor semleges áll««, a félszabaduIásükért küzdő gyarmati áll»** raok és a kapitalista rendszerben élő dolgozók ugásottevo része is szimpatizál ©szel s gon iolattal, halad feléje* ’agy az imperialisták eai, vietnami, egyiptomi, magyarországi kudarca is mutatja, hogy zocialista tábor máris 1©győzhetetlenül orőc. begyük számításba a Szovjetunió tudományos eredményeit, pártunk sikereit, a gazdasági asijerő-'ödésünket, a sajtó a rádió, és reméljük nem utolsó sörben a saját nevelő munkánkat is* ügy gondlom, amióta hallgatóink s oéját hazánkon belül is tapasztaltak milyen követfceznényekkel járhatna a régi rend viaszaállítása, egyre inkább a saját érdekeiknek is jobban megfelelő és 3 történelmileg is szükség szőrűét! bekövetkező szocialista rend mellé állnak* Mik a feladataink* A nevelőtestületen belül, a hallgatok között lomét és ismét átéletni ezeket és hasonló gondolatokat, ejfsVl hall ató. dolgozó, a szocialista e már a második lépést is még magunkban a meggyőződésünket, álljunk ki céljaink mellett és segítsük meggyorsítani ezt a szükségszerű éa éf4©künkben álló folyamatot. Igen fontos feladata vslaennyiünknek, hogy mi- fe hallgatóink elhagyjak « főiskolát és pedagógusok lesznek> sugározni tudják meggyézodésüket a tanulókon és 3 szülőkön keresztül egész or szádban, %gy ilyenekké váljanak, ez a mi feladatunk éa felelőségünk. Pásztor György* A megvitatott probléma megvitatásának az időpontját igén ‘gzoronceeanek. tartotta, hiszen előzetesen ideológiai konferencián a tanácsülésen felvetett problémák egy része már elvi tisztázást nyert# Az ideológiai konferencián, de a tanácsülésen a re erátufe* ben is elhangzott, hogy a hallgatóságot az ellenforraáalmi események következtében moraliskárosodás érte* /cinizmus, közömbösség* uüsári- atlsnság, passzivitás 3 legjellegzetesebb negatív vonások, ^ógeredöiéayhan közvetlenül, vagy közvetve kiváltó okként ezek mögött fel kell fedeznünk 3 bizalmatlanságot, A bizalmatlanság légkörének kialaíkitó tényezőit vizsgálva 0 személyi kultuszt, mint prototipuat emelte ki* \ A XJUpártkongreaszus - véleménye szerint - azért jelentett elsősorban nagy történelmi fordulóik mert kezdett kialakulni hazúakben is a bizalom légköre* frsglkua dolog, hogy a körülmények alakulása folytán ez 1956-ban mégis ellenforradalomba torkollott, Nyilvánvaló, hogy párt- és állsmvezetésünk legfőbb gondja K>st a bizalom légkörének oiztositása* &lőző nap bő égésén fejtegették azt ez ideológiai konferencián, hogy ezen a téren már nők positiv vonás mutatkozik* hitünk itt a főiskolán, s politikai és erkölcsi nevelőmunkánk vezérfonalaként szintén a bizalom légkörének megteremtését kell tartanunk* 1 zu tán Meztor elvtárs a bizalom fogalmi tényezőit fejtegette* 1* Megbecsülést jelent /egymáv, vezetőink, a párt a kormány iránt/ 2. Aktiv lojalitást /nemcsak elismerését az eredményeknek, az irányvonal helyességének, 3 választott útnak, hanem álláafflglaiást is jelent*/ 3* Szeretetet jelent, mért akit becsülünk azt szeretjük in* A bizalom tehát, bér racionális iomérvékből indul ki, lényegileg érzelmi állásfoglalás* Ellenpólusa 3 biz3lmatl3nság, amelyet ilyen fogalmakkal lehet behelyettesíteni: lebecsülés, megvetés- passzivitás, sőt gyűlölet * Mind a bizalom, mind a bizalmat lanság, . mint érzelmi állásfoglalások hibaforrásukat magukban hordozzák azt t
