Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1956-1957

1957. július 7., kari ülés - Napirend: - 1. Az 1956/57. tanév értékelése (oktató-nevelőmunka, tudományos munka, a Tanulmányi Osztály munkája, a Gazdasági Hivatal munkája, diákotthonok, vezetés és ellenőrzés, a főiskola állapota. - 2. Hozzászólások és bejelentések. - 3. Prémiumok kiosztása.

- 2 hogy ennek az intézménynek, mint a Népi demokrácia szülöttének, éppen a dépi Demokrácia által teremtett általános iskolák felső tagozata számára kell képezni jó tanárokat* Ezt akartuk és ezt is akarjuk*

Az eddigi munkánk mérlegéhez hozzátartozik feltétlenül az is, hogy a most végzett harmadéves hallgatóink milyenek a hivatástudat, a néphez való hűség, és a szaktudás dolgában* rre vonatkozólag nyugodt lelkűsmerettei állíthatjuk, hogy meg vagyunk elégedve az államvizsgázott hallgatóinkkal, “ajdnem minden tanszéki jelentés utal arra, hogy harmadéveseink erejüket megfeszítve szorgalommal a másik két évfolyamnak példát mutatva készültek az utolsó vizsgákra és igyekeztek behozni azt az elmradást, amit október és november hónap jelentett* ermészetesen ezen hallgatók munkájában, lelkiismeretességében a mootanin kivül 2 év nevelő munkája fekszik* Es itt az a pont, amit figyelmen kivül hagyni nem szabad, a főiskola oktatói tervszerű munkával, nevelői optimizmussal általánosan helyes utón járva nevelte oktatta a jövő pedagógusait* ^inden ellenkező véleménnyel szemben állíthatom, hogy ez s tanév bebizonyította a főiskola létjogosultságát a jelen oktatói kar rátermettségét is* A főis.- kolai Tanács minden tagjának egyétértésével törekedtünk az ellenforradalom által keletkezett kieseseket úgy bepótolni, hogy elsősorban a hallgatóság szenvedjen emiatt a legkevesebb kárt*

Ennek érdekében hagytuk el a félévi vizsgákat, ennek érdekében tett minden tanszék bizonyos összevonásokat, anyagcsökkentéseket, stb* Mindezek alapjában véve helyesek voltak, természetesen vita tárgya lehetne hogy egyes részletkérdésekben helyesen csele- kedtünk-er Ezen vitázni ma már időszerűtlen.

Mindezek után megállapítható, hogy az 1956-57* tanévet befejezve a főiskola egész ajparátusa nem végzett rossz munkát, sőt a konszolidáció érdekében es elsősorban a tanév eredményes bezárása érdekében minden oktató, az adminisztrativ dolgozók mindegyike dicséretet érdemel*

A továbbiakban a részletezéstől eltekintve a fontosabb munkaterületekre kivánok kitérni*

I« Oktató nevelő munka*

Az oktatói keretek a tantervben előirt óraszámok, s ezen kivül a tanszékek által nyújtott egyéb időbeli lehetőségek* A megváltozott helyzetre való tekintettel a II»félév beindulása előtt az volt a cél, hogy a hallgatókat ne terheljük felesleges óraszámokkal, inkább a kevés óraszámkeret mellett neveljük hallgatóinkat szabadidejük jobb és alaposabb kihasználására* Az óraszámok tekintetében egy két szükségszerű kivételtől eltekintve sikerült is elgondolásunkat végrehajtani, ezzel szemben a hallgatókat nem tudtiűt úgy befolyásolni ill* nevelni, hogy ebben a félévben aránylag több szabadidejüket eredményesebben is használják fel* Ezt a vizsgákból kiszámított kari átlag nem mutatja ugyan, mert a II»félév kari. átlaga 5*86? a múlt évvel szemben, amikor a kari átlag 3*8° volt, hanem a bukások száma és a halasztások iránti kérelmek száma igen*

Az idén 5^ hallgató bukott, 1£,9 % • múlt évben 30, 12,3 %• á hallgatók tanulmányi fegyelme alatt nem szabad csak az óralátogatások,

folytonos unszolása nélkül a hallgatók használják kint adott munkalehetőségeket* Ezt az önkéntes munkavállalást valaaÄ mint a szabadidejük tervszerű felhasználását még mindig kevés hallgatónál értük el* Ez az év természetesen nem volt alkalmas arra, hogy ilyen minőségi változást tudjunk elérni*

Ebbe a problémakörbe tartozik a hallgatók óralátogatása és annak ellenőrzése is* A magam részéről továbbra is helyesnek tartom az óralágotatások tanszéki ellenőrzését* Nyilván voltak kökkenők é hiányzás terén, de az ellenőrzés terén is, de ennek az évnek nyo