Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1956. április 20., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A pedagógiai főiskolák magyar-orosz és biológia-testnevelés szakcsoportjaihoz tartozó programok megvitatása.
Selymes Ferenc ismerteti az orosz tanszék által készített progra- mokatT" ~ Leiró orosz nyelvtan. Az orosz nyelvtan tanítás három éves prog- rsm^anaS'megszerEeszieseDsn egyik főszermpontunk az volt, hogy a program képviselte anyag összhangban álljon az ált.iskolai orosz nyelvtan tanítás kívánalmaival. Elsősorban. nem az anyag bővítésére, hanem annak elmélyítésére és az egyes részek közötti összefüggések tüzetesebb elemzésére törekedtünk. Szerepel a programban itt- ott történelmi nyelvészeti utalás is, de csak olyan fokban, amennyiben a történelmi utalás a jelen nyelvtények magyarázatára alkalmas. Az V., és ¥1»félévben az orosz nyelv sajátos általános jellegű ‘nyelvészeti ismereteit is bevettük a programba, 3mely főleg az orosz nyelv történelmi fejlődésére, nyelvjárásaira, bizonyos lexikai és frazeológiai tudnivalókra vonatkoznak. A programban szereplő nyelvtani elnevezések, terminusok nem teljesen egyeznek a magyar nyelviekkel, ez azonban kikerülhetetlen, mert nekünk ragaszkodnunk kellett az orosz nyelvtanokban, s elsősorban az akadémiai nagy orosz nyelvtanban használatos terminusokhoz, mert hallgatóink ezeket forgatják s ezeket használják vizsgáikra való készület idején. Az már módszertani kérdés, hogy az előadó esetenként megmagyarázza az elnevezésbeli eltéréseket és rámutat arra, Üiogy azok az orosz nyelv milyen sajátosságaiból adódtak. Na^y jelentőseget tulajdonítunk a mondattan bevezetéseképpen szereplő szókapcsolattannak. Ennek az akadémiai nyelvtan is egész kötetét szentel, de rendkívül fontos, eogy éppen a nem orosz anyanyelvűek oktatásában. így is közelebb jutottunk a gyakorlati nyelvtan tanításhoz. A gya orlati órák anyaga lényegében nem változott. Ezeket továbbra is a tanult nyelvtani jelenségek mondatokban való gyakorlása, magyarból oroszra való fordítás, az orosz szövegek helyes magyarsággal történő visszaadása folyik. Semis lehet másként, amikor e^y elő nyelv elsajátításáról van szó. &agy szerepet játszanak s házi feladatok megoldásai, ezeknek nyelvtani elemzése. E gyakorlati órák annyira szervesen alkalmazkodnak az elméletiekhez, hogy részükre kisebb egységekre felbontott tervet készíteni felesleges. dr.Nemesi„Mihály: az elhangzott programismertetéssel kapcsolatban 5z”IIab'5i“esir eve teleket teszi: Az orosz nyelvtan programjában részletezett anyag főjellemzője, hogy műszó használatában, felépítésében, sokban eltér a magyar nyelv- tudományban kialakult, és helyeselek bizonyult anyagtól, ^em érthető, hogy a rendszeres nyelvtanban az elöljáró szók miért kerülnek rögtön a melléknevek tárgyalása mögé. Az orosz nyelv hangtanával az un. nyelvtani anyagon kívül foglalkozik, ezt teheti indokolttá, hogy a "hangtan tárgya”anyagában fonetika és a fonológia viszonyát, valamint a Szovjetunióban a közelmúltban lefolyt fonéma vita ismertetését is részletezze, de mindezt egy órán elvégezni aligha lehetséges* Kém érti felszólaló, mit jelent a 7. lapon az orosz nyelvvel való tudományos foglalkozás segédeszközei között a "röntgen” felhasználásának mikéntje, s a "hangképzés” anyagában az ilyen cimszerü megjelölés: a központi idegrendszer ^szerepe a beszéd szempontjából. A 9» lapon a nyelvtan ágait ismertetve alaktanról és mondattanról szól, majd beszél a gramáfrike absztrakt jellegéről, a 'gramatikai & lakok, és gramstikai kategóriák viszonyáról, - ezt követően ismét visszatér a már címszerűen említett és valószínűleg kifejtett problémára: az alaktan tárgyit szükebb és tágabb értelemben. A lö.lapon helyesebb lenne élő képzőkről szólani. A 11.lapon a főnévről szólva említi az eset katagóriájának fogalmát, de-az esetek ismertetésére csak a 12.lapon megjelölt sorrendben kerít sort és csupán a 17»lapon a mondattan anyagának elején fejezi be a kérdés kifejtését. E szétszórtan történő tárgyalás nem segítheti elő, ennek a fontos nyelvtani kérdésnek egyértelmű megértését. Hozzászóló javasolja, hogy ragozás helyett az
