Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 14., kari ülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc módszerei.
.2 i .'.s, tősága érdekében egy nagyobb közösségbe, a natio^emzetközösségéie fogja össze* %nacionai:issau3 tehát távolról sem azonosítható a hazafiság- fogai. hi^a®n nem más, aint annak egy konkrét megjelenési forralja, saját newel es saját tartalommal,amit szülőjével, a burzsoa társadalmi rendszerrel e yütt maga is változáson ment keresztül,a rendszer változásainak megfelelően* /A többi társadalmi rendszernek megfelelő hazafiság- rogaloas tartalmi változásait más összefüggésben később elemezzük, célunknak megfelelően ++ —T----------■*-----------------*■ - - - * . ? , , . j- -tt most csak a nacionalizmus tartalmával és' tartalmidnak változáséval foglalkozunk, a terminológiai tisztaságii érdeké- b?n*A társadalom az egész emberiséget tekintve nem e y ütemben fejlődik* ugyanazon fejlődési fokra az egyik nép korábban, a másik későbben jut el, üz a körülmény igen megnehezíti,hogy ilyen rövid összefoglalás számára több nap konkrét fejlődéséből vonjak el a nacionalizmus alapvető tártál- I mi elemeit és, azok fejlődését* *Seg kell tehát elégednünk elemzésével, annak^ el oreböcsótasóval, hogy lényegében ezen a fejlődési fok zatokon ment at valamennyi nép nacionalizmusa, különösen pedig az Elbától keletr él , társadalmilag is azonosan fejlődő népek esetéoen* A XVIII* század második és a ZIX.32ázad első felében,'amikor a ma- g^mr gazdasági-társadalmi életben is megjelentek.a kapitalista fejlődés csirái, megjelent a polgári értelemben vett hazafiság is* A kapitalista' fejlődéssel törvényszerűen fellépő nacionalizmus nálunk eloe szőr az állam ySrság nacionalizmusa formálja jelentkezett, Mária Te. óhaját fejezi ki,hogy az ország lakásai legal bbxls a fiatalok- tanuljanak meg németül.hogy a “magyar nemzet fokozatosan hozzászokjék11 a müveit nyelvhez,mely a latinon kivül egye. füli kútfője a műveltségnek* Az 1777-ben kiadott Ratio Őducationis elő. ság életrajza, Budapest, M.Tört.Társulat könyvei VIII.128»oldal^/IZ*József 1784-ben hírhedt nyelvrendfletével a német nyelvet kötelezőmé államnyelvvé tette, megint csak azzal az indokiássál,hogy "holt nyelvnek, minő a latin, használta eléggé tenusitja,hogy egy nemzet nem érte el a felvilágosodás bizonyos fokát, «mert vagy azt bizonyít ja, hogy anya- nyelve hiányos, vagy hogy más nup azt nem tudja sem imi, sem olvasni"* /Id.Szabó I.i.m* 195-19o*old*/Az természetes,hogy nem szabad magunkat a "műveltség", a "felvilágosodás" szavaktól megcsalatnunk* A kapitaliza nak "a feudalizmus feletti végső győzelmének korszaka az egész világon nemzeti Mozgalmakkal kapcsolatos. 3 mez alomnak gazdasági alapja az^hog a burzsoáziának az árutermelés teljes győzelme érdelében meg kell hódítania ä belső piacot, egy államban klJi Ös zeforrasztania asolat a tax leteket,amelyeknek lakossága egyazon nyelvet beszéli; el kell hárítani* mindazokat a különféle akadályokat,amelyek a nyelv fejlődésének és iro- dalai megrögzítésének útját állják* •*£».zért nemzeti államok alakítása. élnek, akkor a nemzeti állami alakítására irányuló tendencia célba vés: az e»y nyelvűvé változtatást, megtámadja és elnemzetleiiitenj. törekszik más nyelvű népeket. Sz az alapja a Habsburgok németesito törekvéseinek Am ugyanez a törekvés a párhuzamosan fellépő magyar nacioanlizmust is jellemzi szinte születése pillanatában. Alig lép fel Bessenyei György, Baráti Ssabó Dávid.Révai Miklós a magyar nyelv művelésének követelésév v<?lük szinte egyidoben, 1796-ben Decsy Sámuel: Pannónia feniksz c;muvé ben már jelentkezik a törekvés az ország "nemet,tót,^b e^ orosz ne zetiségeinek "erezhetetlenül" való "magyarizaiasa^a" /JG.Szabo I.i.*. 198*old*/ A hazai nemzetiségek magyar!zalasára való tdrercves, az idő múlásával egyre vastag väris fonálkánt busodllc váffga^WbrnMl nallzmus egész fejlődésén. Nem hiányaik akkor sem, amikor mt^ /l.Kolc. Széchenyi nacionalizmusát/ őszinte humanizmuss^pároeulva a*«* n»-
