Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 14., kari ülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc módszerei.
Jegyzőkönyv Felvéve a Pécsi Pedagógiai főiskolán, 19$5«december hó 14-én megtartott kari ülésen* Jelen vannak: a Főiskola Igazgatója, ossz oktatói kara, Piszter Gyulá- né a Megyei Pártbizottság képviselője, a Kari Disz,Bizottság titkára, •Tárgy: A nacionalizmus elleni harc módszerei* dr#Szántó Károly Igazgató üdvözli a me gjelen teke t és a kari ülést megnyitja# Hangsúlyozza, hogy a nacionalizmus kérdése igen égető kérdés az egyetemeken épp úgy sint a főiskolákon, A Párt lözponfei Vezetőségnek márciusi hat rozata arra figyelmeztet bennünket, hogy a jobboldali jelenségek között a nacionalizmus kérdése min# veszélyes tünet jelentkezett újabban* A hiba ott volt, hogy a harcot ezek ellen a nézetek ellen elsősorban, illetve intenziven csak eléggé leszűkítve, a marxizmus oktatása területén viv$uk. nevelésünk hiányossága, hogy a mindennani munka során még nem folyik megfelelő here ezen nézetek ellen* Pedig a napi életben jelentkező,téves, sőt ellenséges nézeteket megfelelő kritikával kx± és nyiltan kell megsemmisíteni. Erre int bennünket o párthatározat. Csak igy remélhetjük, hogy ezeket a maradványokat eloszlassuk hallgatóink tudatában. Ez segíti elő a jelen kari üléS| melynek elméletileg megalapozott referátumát Vas Károly tanszékvezető tanár tartja, A vita során vessük fel e problémával felmerült konkrét kérdéseket, melyeknek tisztázása e nézetek elleni harchoz szükségesek. Felkéri Vas Károly tanszékvezetőt referátumának megtartására. Vas Károly referátumát megtartja. /Lásd mellékelve/ Hozzászólások: Selymes Ferenc: .Rendkívül hasznosnak találom, hogy a sovinizmus elleni tyarc kérüéseit kari ülésen megvitatjuk. Ez a kérdés nemcsak annyiban el az ifjúság tudatában, amennyiben itt, ott felszínre kerül, hanem az£ ' tapasztalható, hogy ebben a vonatkozásban ifjúságunk fejőben sok a tisztázatlan fogalom, sőt a magam részéről bevallom, hogy ilyen világos átfogó értelmezésiéi- magam sem találkoztam, Egyesek néha arra gondolnak, hogy vannak kényes kérdések, amelyeket nem szabad nagyon forgatni, mi azonban azt valljuk, hogy számunkra nincsenek kényes kérdések, helyes marxista megvilágításban minden "kényes kérdést" meg lehet oldani, ifjúságunk helyes felfogásra nevelésében mindenféle alkalmat meg kell ragad ni, mind a tanulmányi anyag Be}.ső tartalmi elemeit, mind pedig saját tapasztalatait és élményeit is, En mindig elmondom hallgatóimnak, az an^ag nak egy részével kapcsolatban, hogy a nemzetiségi kérdést helyesen először a Éz.tUban valósították meg és hosszú időn keresztül ott élve saját szememmel is nem egyszer láttam, hogy a cári Oroszo szágból, a népek börtönéből valóban baráti né^ek nagy családja lett. Az a nemzeti viaskodna, amelyik a forradalom előtt odáig fajult, hogy az Ikrán nacionalistád nem tűrték, hogy a kievi egyetemen az orosz hallgatók oroszul beszéljenüC és az a nemzetiségi elnyomás, amely a cári Oroszország területén élő kisebb népeket vad barbároknak tartotta, az októberi forradalom nyomán teljesen és véglegesen megszűnt. A Sz.U-ben a legsúlyosabb bűnök egyike a nemzetiségi izgatás és a szovjet büntetőtörvényfcönyvek ilyesmit a legsúlyosabban Ítélik meg. Vas elvtárs előadásából világossá vált, hogy szomszédos népi demokratikus országokban élő magyarság nemzeti kultúrája sérelme nélkül élheti az életét. Erről mindazok meggyőződhetnek, akik már csehszlovákiában,
