Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1956. február 24., tanácsülés - Napirend: - 1. A vizuális nevelés kérdései.
%ar harmadik kérdés,bogy a áajz Tawzékmék »ég »sä sikerült biztosítania sssktárgyágsz 8t«i közt s hai,vas egyensúlyt o egyes kis Őraa&áaa kollégium kar été bun túl sok feladatot ró a hallgatóságra,amivel az * aiás tárgyak ia lévén a főiskolán igen nehezen birkózik meg /lásd dekoráció/. Le kell végül szögeznünk, ho^y a viauáÜ3 nevelés nemcsak elődül a rejzoktatás keretében folyik s s földrajz,vagy természetrajz oktatásának is egyik központi kérdése* JSXSB&l Kelemen elvtárs tulajdonképpen egy cikkel vitázott,mert az előadásból kidomborodott a vizuális és a logikai nevelés kapcsolata* ?iasemt hiányosság volt,hogy Budai olvtárs a vizuális nevelést azonosította a r3jzoktstás nevelői tar Hetével, pedig ezen s téren minden tanszéknek lenne tennivalója *Jó lett volna ,Jae esőkről is szó őseit volna* pr,ééber_Mihály; Már néhány előttem szóló Mlvtárs utalt arra, s Vizuális nevelés nemcsak a rajzoktatás keretein beiül folynak és folyt*őgy vélem.bog? ezt Boday elvturs is Így érti, bér o roférát urnában a vizuális nevelés más területeiről nea volt sssó»Aaint hallottuk a vizuális nevelés területén a rajzokLstáson belül is vannak még problémák*Méginkább problematikus más'tárgyal oktatásának keretén belül való vizuális aevalésHea szabad figyelmen kívül hagyni tehát azt a tényt,hogy minden tárgy oktatásában lényeges szerepet játszik a vizuális nevelés és ilyen munkát sokszor ösztönösén minden nevelő végez** mai oktatók,növelők lagaagyobb rész© még a felszabadulás előtt szerezte meg az oklevelét,amikor ^zépiskolákbsn,népisiaolákban|polf^rl iskolákban, volt rajsoktatás.Igaz,hogy ez a rajai nevelés nem felel meg teljesen a mai igényeknek,de mégis több 8 semminél*ázt a tényt figyeleabevéve s messze távlatokét szeretném fe*vázolni,©alkar aeg- emlifem aat,hogy jelen körülmények között sz általános iskolai tanárok és a gimnáziumi tanárok négy százaléka úgy ’kap oklevelet, hegy a középfoka iskolákban nem részesül rajzi oktatásban,tudomásom szerint m középiskoláink közül esek a tanító és óróno- képacSeben ven rajaoktetás.á főiskolákra és az egyetemekre olyan hallgatók kerülnek legnagyobbrésztjald-k még indítékot sem topnak b vizuális neveléshez,miinek következtében bizonyos idő műivé a nevelők nagy százaléké minden r jzi oktatás áldásié ry nélkül kapják meg oklevelük t és tanítanak sas tet áxgyek t«Lnnék következtében az oktatás területén fontos vizuális nevelés teljósén háttérbe szorul*héIkülőzhatetlennek tartom csMt »hogy mindazok ez intézménye* hallgatói, akik oktató au akire ke r ülnek, ka aj mm k i nevelést.He most megszüntetjak s pcd.főiskol® rajztottszé3 akkor aég kevesebb lesz azoknak $ száma,akik s vizuális neve- S2skszerü irányítás mellett kapják mg» Őoltrs Hemer: Baday elvtára referátumában és az előtte© felszó- Wmf*is*ót*l ' Lilásaikbea eroliiéac nyert az a tény 0 vizuális ae- velévoel kapcsolatban,hogy bizonyos elvi bizonytalanság tepesa- tolható*Mibol fakad ez az elvi bizonytalanság jó részétA felszabadulás óta elteli 10 esztendő neia volt elég ©hhoz,hogy marxista esztétikában sz alapvető elvi problémákban eHlárd,egységes álláspont alakulhatott ki a művészeti kérdéseket illetően,mely jelent ősén kihat a vizuális nevelés kapcsolatos elvi megszilárdulásra is* A művészettörténettel kapcsolatban pl • megáll epithet jul hogy felszabadulásunk ót© mejfelelő*tankönyv,de oég hézagpótló műfaj sem jelent meg,mely helyes értékel éráét adná Művészetünk történet ének, hal ©dó heg.,’ ománya inkns k* árró 1 meg nem is álmodba tűni hogy a aa ólo képzőaüvészetünkről is tiszta képet alkossanak
