Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. november 17., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A 3 éves főiskola óra- és vizsgatervének megvitatása.
11Viláohy Miklósnak az Eötvös Loránd fud.Egy. jogikari dékáninak a Felsooktat-'si 8*emle legutolsó szamában a hallgatók kulturális fej— lődése lényegesebb elemeiről szóló megállspitásaira. Hangsúlyoznom kell, hogy' a nyelvi kultúra az egész műveltség dLapveto eleme, a nyelvi kultúra nélkül nincs kulturált ember* Igazat kell adnom az igazgatói referátumnak abban, hogy a főiskolákon ma már nem szabadna a nyelt kultúrát biztosító órákat helyesírás tanítására felhasználni. Bar e téren még sok tennivaló van, ezt bizonyít ja az uj helyesírási szabályzat megjelenését követően a Tudományos Akadémia es az ü.M.között kialakult vita, továbbá a sajtóban mind szélesebb körben folyó helyesírási vita. Íz 0. . a nyelvi ór k eltörlésében nem előre, hanem víS3- szafelé lépett, Pedig ezeknek az óráknak az anyanyelvi kultúra tovább- épitésével*’ jelentős szerepük van a szakdolgozati témák nyelvi vonatkozású kérdéseinek, elősegítésében. Sebestyén Zoltánná: Először is tévesnek tartja Teraesi tanszékvezető szon""megllíopitásáfc, hogy hallgatók úgyse a tudnak arra a fokra eljutc hogy szakszöveget fordíthassanak.— Természetesen a mostani I♦ é, csoportok közül meg sok a kezdő csoport, melyek hallgatói valóban 2 évi heti 2 órás oktatás mellett csak az alapismereteket kaphatják meg. Azonban 7 II.éves haladó csoportunk van, mely csoportok hallgatói általában jó. eredménnyel fordítják a szakézöveggjü jternényt• 2íem tartja elegendőnek a felesi elvtárs által ajánlott 1 éves kötelező orosz nyelvoktatást, s azt a javaslatot, hogy II.évtől kezdve az orosz nyelvoktatás is fakultativ jellegű legyén.- Egy félév feltétlenül szükséges ahhoz, hogy hallgatóink nagyon különböző fokú nyelvtani tudását rendszerbe foglaljuk és közös nevezőre hozzuk. A szókincs készletüket is közelebb kell hozni a mindennapi élethez, mert a középiskolákból főleg irodalmi szókinccsel jönnek. A II.félévtől kezdve 3 félév szükséges ahhoz, hogy hallgatóink mind 2 szakmájukba vágó szókinccsel, szakszövegekkel megismerkedjenek, s szakmai szöveg fordítási készségükből a Ii.év végén vizsg.t tehessenek.- Tanulmányaik III.évében azután hogy @ vizsga előtt túl na terheljük Őket, fakultativ választhassák az orosz nyelvet.- Mindez a haladó hallgatókra vonatkozik. Az orosz nyelvet kezdőfokon tanuló I.éves hallgatók azonban nem 2, hanem 3 évig tanulják az orosz nyelvet. Ugyanis az ej.ső 2 évben megkapják a szókészletet és a nyelvtani alapot, mely után a Ill.évban szakszöveget fordíthatnak: 1—1 félévet szentelve a 2 szak szakszövegének fordít zára.« Selymes Ferenc: Mint államvizsga elnök sok marxista vizsgát meghallgatva arra a megállapításra jutottam, hogy hallgatóink többsége e marxizmust nem sajátította el mélyen és alkotőan. A párttörténetből eléggé jól ismertek a történelmi eseményeket, esetleg az egyes kongresszusokon megvitatott pontokat és határozatokat is, de nem láttáit az osszefággiíseket, és az egésznek az elvi alapjait. Szükséges lennek hogy a marxista tematika filozófiai alapvetéssel kezdődjék, politikai \ gazdaságtannal folytatódjék és a párt történettel záródjék le. Ilyen elméleti alapvetés mellett a párttör tenet fejezetei i , életszerűbbek \ és élraényszerübbek lennének, Temesi elvt rs javaslatával kapcsolatban, amely az orosz nyelvi órákat csak az első és második félévre korlátozná, azt szeretném mondani hogy az orosz nyelv tanításával kapcsolatban mindén iskolatípusban, de különösen a középiskolai vonalon sok baj van. Sehol sem tudják egyertel müen meghatározni a nyelvtanulás célját. Item tartom helyesnek, hogy a középiskolában orosz irodalmi szemelvényekkel gyötörjék a tanulókat, mert a nyelvismeretnek ilyen fokát még soha senki nem érte el azt, hogy szemelvényeken keresztül valaki megszeretett volna egy irodalmot. Véleményem szerint az általános és középiskolai orosz nyelvtanításnak csak egyedül az lehetne a célja, hogy az élő,beszélt nyelvet tanítsa,
