Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955

1954. október 29., kari és tanácsülés - Jelen vannak: a főiskola összes oktatói, valamint a tanácstagok. - Napirend: - 1. Az esztétikai nevelés a főiskolán és az általános iskolai nevelőmunkában. - 2. Időszerű kérdések: - a.) Víz- és áramtakarékosság. - b.) A hároméves főiskola óra- és vizsgaterveire vonatkozó javaslatok bekérése. - c.) Felhívás a Magyar Közlönyben megjelent Gyakorlóévesek szabályzatának tanulmányozására. - d.) Pályázat hirdetése a hallgatóknak és a gyakorlóéves tanároknak a felszabadulás 10. éves évfordulója alkalmából. - e.) Betegség miatt kimaradt hallgató helyett javaslat Rákosi-ösztöndíj adományozására.

amelyben e«y moszkvai művé -zoti intézet munkásságát ismerteti* 1951*—

1_____^ ___L _ 1.UWU 1.4 -. .VI. -.4 '-s, i 4.

b

en szut ny a K.». határozata ut n több kisebb ci ;k és hozzászólás is neg.jelent a folyóiratokban, amelyek «cozül kiemelkedik Bérű ne s János tanulr. nyszerü hozzászólása Vida Klárit sikkéhez e Pedagógiai üzemiében* "N

indez bizony ©léggé vérszegény szakirodalom, és sem :ennyisss6- ben, ser minősé 'ében nem válik felszabadulás utáni pedagógiai szakíró dalműnk nagy dicsőségére* . infcho^y iispr a kérdésnek tudományos felveti séig is síi jutottunk el, érdemes éspmtos, hogy a magunk keretein belül ,i is foglalkozzunk az esztétikai neveié - elvi és gyakorlati kéréseivel* Hiszen nekünk mind a gyakorlólekoléban, mind főiskolai

n^v^lőnunka lehetőségeit és módjait«

Vizs élódáöainkát szükségszerűen két részre kell osztanunk: fog* lélkozmu: kell először is az esztétikai neveié., általános elvi kérdéseivel, tUkáno beszélhetünk a megvalósít és módjairól*

Az elvi kérdések megvitatása lehet csak a kiindulóéont* Hiszen pillanatnyi.-;: még az sem tisztázódott, mi is tartozik tulajdonképpen az esztétikai nevelés fogalmához*

A pedagógus közhaoznilstban ugyanis ennek a fogalomnak többféle értelmezése vált általánossá* Vannak szerzők, akik az esztétikai nevelést a művé 'étin nevelés területére korlátoznék, s elsősorban a rajzhoz és a művészettörténethez kapcsolják. Ezek elsősorban miérteket vagy iüélv<»zőket akarnak nevelni, s képviselőik főként a burzsaá pedagógusokból kerülnek ki. /újvári Béla/ A mi C. . utasít sunk is egyrészt még ilyen leszűkített értelemben beszél róla, amikor a hómba tárgyakra, valamint az ének- és a rajzoktat sr* korlátozza ilyenirány’ követíílményeib* másrészt azonban ugye -ez az utasít -a u gyanekkor óriás' értékbe i is t ifja a határokat, akikor n-n egyszer 'kulturális ne velősről beszél esztétikai nevelés helyett. Eibon a megfogalmazásban nyilván az a nézet rejlik, hogy az esztétikai nevelés nemcsak oüértők ás müélvezóket n vei, hanem általában kulturált magatartás», széles 1 tókörÜ? müveit ember, .et, s Így nemcsak egyes tárgyakhoz kapcsolod! ^anem egész oktató—nevelőmunk szerves része*

Ufg? gondolom, mind a két szélsőségben benne van az igazság.

Az esztétikai nevelés szükebb értelemben valóban a művészetekben megtestesülő szépnek a tudatos szemléletére, megértésére, helyes értékelésére, sőt a szépne.; alkotó tevékenységben v*ló kifejezésre kell, hogy neveljen* Alapvetően szükségese értelmezése és megvalósít

is; a ezen azt értjük, hogy kifejlesztjük a tanulókban azt a képesség ho ,y fejfogják, észrevegyék és mindennapi életűnkben is megtestesítse- a természetben. » társadalmi életben és" a müvétaotekben megjelenő ssé pet. Az esztétikai nevelésnek ez a tágebb értelme Zése pedig minden Ico ru gyermeknél* minden tantárgy, sőt minden óre keretében megv&Lósitht > tők teh t valóban egész oktató-nevelő munkánkat át kell, ho y hassa* Az esztétikai nevelésben tehát központi szerep® van ugyan « művé se ti nevelésnek, de ez semmiképpen sem jeleidéit! azt, hogy elhanyagolhatju a temész- , a társadalom, a helyes emberi magatartás esztétikai haté aát. >6tl A törnélek nevelése szempontjiból felién épp?n ez az elsődleges.

i«®jn vél tlen, hogy a burzsoá nevelés a szükebb, szocialista nevelés pedig egyre inkább a tágabb értelemben vett célkitűzéseket teszi a magiévá, kz szórva sen következik az esztétikuma* tehát a szép—

megjelenő i módjának kétféle értelmezéséből, valamint a nevelés által

nos célkitűzéseinek éfeféleségéből.

Az idealista sz-smlélefc szembeállítja egymással a valóságot a szépséggel,Aaz esztétikát az élettel. Igen jellemző erre Hegel ,e 4. l.«))it o >: <f Bűvészet! szépség —irta— magesabbrendü, mint a természet A művészeti-szépség ugyanis a szellemből születet., a ujjászült tett