Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. október 29., kari és tanácsülés - Jelen vannak: a főiskola összes oktatói, valamint a tanácstagok. - Napirend: - 1. Az esztétikai nevelés a főiskolán és az általános iskolai nevelőmunkában. - 2. Időszerű kérdések: - a.) Víz- és áramtakarékosság. - b.) A hároméves főiskola óra- és vizsgaterveire vonatkozó javaslatok bekérése. - c.) Felhívás a Magyar Közlönyben megjelent Gyakorlóévesek szabályzatának tanulmányozására. - d.) Pályázat hirdetése a hallgatóknak és a gyakorlóéves tanároknak a felszabadulás 10. éves évfordulója alkalmából. - e.) Betegség miatt kimaradt hallgató helyett javaslat Rákosi-ösztöndíj adományozására.
V Az a: ís tét ikaí név a lés a főiskolán és as általános iskolai nevelőiünkében* 'J Központi Vezetőség ismeretes hat rozata a közoktatás helyzetéről és föladatairól megállapítja. ho y r,#z addiginál fokozottabb mértéiben biztosítani kell az esztétikai és testi nevelést." Az esztétikai nevelés fontosságának hivatalos megállapítást való ban « ká.órvta* ér' -seta, ,rt ®s uj . v#r ped#.$;-,iei tudománynak és gyakorlatnak talán éppen tz volt a legelhanyagoltabb területe, ledig kétségtelen, hogy a nevelésnek nagyon lényégén, szint® egészen alapvető föladta az esztétikai nevelés. Sok érvet lehetne felsorolni az esztétikai nevelés fontosságénak bizonyításáro. hivatkozhat rí nk pl. az orosz forradalmi demokraták sok aeg llapitás ra, de hivatkozhatnánk tekintélyi érvekre, a marxizmus kiáss sí kuss ir a is. Engels pl. az Antldühr ing-ben azt Írja hogy **A szocialista társadalom iokoléjá az ifjúsággal ismertesse eeg a múlt kimagasló alkotásait, adjon nekik esztétikai kultúrát is.” Esdánov a magaafokn kulturális és erkölcsi igényekkel és Ízléssel** rendelkező emberek nevelésében látja a szocialista nevelés célját* ka folytathat» -nk a sort. De nem is szükséges tekintély! érvekkel bizonyítgatnunk. Az esztétikai nevelés fontosságát olső.sorban saját tapasztalataink alapján ozárhefcjük 1®. ás pedig ssoooru tapasztalataink alapján« Az a nézet, hogy ma elsősorban a politikai nevelés a főfele— da tünk, és hogy ma név.: finomkodó utakat eprünk nevelni, ez a nézet aszal a helytelen gyakorlattal járt, hogy az sztétikü nevelés velő— Ilyen harmadrendű probiéra ja lehet legaljább a na velőnek« A tz eradk i6ny©zte*h0gy nemesek az ;ltalános iskolában, hanem a főiskol n is elrettentő példáij t látjuk a kultur lafcian vlaalkedés .*>k, a zaebredugota kézzel való járásnak, az Ízléstől«!, jeragi öltözködésnek, a n*v lefe- lcn hangOiíkoo^snak, a tanárok és egymás Irnti tiszteletlenségnek, a közösség vü.yon* lelkiismeretlen kezelésének és ronjáló,->n#k. a jól— neveltség elemi szabályai felrúgásénak, vagy..a finoruiib emberi érzések és a tapintat gyakori teljes hiányának, &a pedig nem ilyen, elemi kérdésekre vetjük a tekintetűnket, hanem megkérdezzük a főiskolára 4 beiratkozott jó középiskolái végzettségű hallgatóktól, hogy ki volt pl Uppl-üón^i, Schubert vagy Brahms, «kkor láttatjuk mag igazin, milyen elszomorító eredmény?« vezetett az esztétikai nevelés, elhuny, go Ív. az utóbbi években. Bizony igaza lehet Vágó Györgynek, aki a köznevelés jun.15—i* számában ezt Írja. fifeltételez ható, h gy tömegével hagy-* jw el a középiskola padjait itünó tanulók anélkül, hogy Rafael, j£T Deutler nevét hallottak* Felnövekvőben van egy nemzedék, amely Kodály 3oi énnek, a legnagyobb élő magyar z■ m-azerzönek, világviasoay- . latban is egyik legnagyobbnak elismert, - amellett sajátosan i^gyar lángelmének na.ya gát nem tudja értékelni, vert ismeretlen a«rád ss - már# az értékelés alepje*” /lyO.l./-a ebben nem in el aorb«n a yakorié pedt- .ógnabk a hibásak* Äib??.3 elsősorban az a szektariánus nézet, mely az esztétikai nevelést kissé burz -oá osökeványnek, úri szokásnak vélte, «»mely az uj nevelés politikus jellegét* egészen sematikus egyoldalúi ; al rögzül értcl- ir.eíste* de j felfogás uralkodott egészen a ii*V,tat roz„t ig. a inioz— téri cii u nőkben és tantervűkben éppen agy, iint a pedagógiai szakiroda lomban. Sózzuk meg ilyen szempontból először a tantorv&úet! Felszabadulás utáni első tantarvünk, az lj46—os tant érv a burzoo pedológiá álapj n állt* Azt a tévhitet sugározta, hogy'ez iütőiében pl a rajzol ■ . tehetség kérdése csupán, s Így ennek a tárgynak a léte is megrendült- A rsjzoktatiit # humán ginn ziumoköan teljesen megszűntöt— fcélr, de. megszüntették már az ál:, .iskola VIII.osz tűdében is. -\s 1950-e tant érv már a pedagógia fcártevéapelnek leleplezése után készült* a
