Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955
1954. október 29., kari és tanácsülés - Jelen vannak: a főiskola összes oktatói, valamint a tanácstagok. - Napirend: - 1. Az esztétikai nevelés a főiskolán és az általános iskolai nevelőmunkában. - 2. Időszerű kérdések: - a.) Víz- és áramtakarékosság. - b.) A hároméves főiskola óra- és vizsgaterveire vonatkozó javaslatok bekérése. - c.) Felhívás a Magyar Közlönyben megjelent Gyakorlóévesek szabályzatának tanulmányozására. - d.) Pályázat hirdetése a hallgatóknak és a gyakorlóéves tanároknak a felszabadulás 10. éves évfordulója alkalmából. - e.) Betegség miatt kimaradt hallgató helyett javaslat Rákosi-ösztöndíj adományozására.
Lsek után rátérek a ic^riülósi napirendje 3 ser la 6 meghat rozotfc elemzésre, amely szerint először a te zék nevelő-oktató mankójában világítom ne3 a kérdést* A fentiekbe v'zolfcam az esztétikai nevelés alapvető jelentőségét és sajátos módját a rajz-tant-ár gy keretében* A rajzolás és festés c* tantárgyunknak tantervi célja a képzőművészeti /vizáális nevelés/* i a ^természeti ás társadalmi valóságat látás utj ismerjük meg és képzőművészet ink szagaival e megismeréseinket aé- áok számára is 1 tnatóvá tesszük* 'Ível a T«glsmerés, a rajzoló egyéni megfigyelése* az bt-ázolóa* a rajz tehát az egyém.télitalkot 38* véleíaonynyllvánit' sa a látott dől-okról* Est a vizuális utón történő valóságmegisleréat és a rajzon keresztül megmutatkozó itéletalko- 11st tanítja’ béli ja tóinknak* réldaképpem állítjuk szinte minden. órán eléjük nagy haladó alkotóinkat, akiknek kepei vagy szobrai előtt azért állunk megdöbbenve, mert a természet és rsadslom bujái* ellentmondásai az igazságot nyíltan kimondott It vagy azért szemléljük gyönyörködve, mert az élet szépségeire müveikkel felhívták az emberek figyelmét* &z a lényegi A képéőnüv6aact± legfelsőbb eélja* Xgy érthetjük meg, hogy tulajdonképpen az esztétikai nevelés külön ka— tegorizlásö mechanikus, mert az szorosan összefügg az erkölcsi, hazafias, világnézeti, stb. nevelés kérdéseivel* Éppen ezért vonjuk mindig szorosabbra a kapcsolatot a rajzolás -festés óráin is a műalkotás elemzéssel. Ugyanúgy mint a sjyelvi és irodalmi szemlélet kialakításának jelentős eszköze az irodalmi szemelv &yck bemutatása* a rajz legjelentősebb szemléltető sne/.át is műalkotások képezik* ezeken hallgatóink szakmájuk gyakorlati ismerete mellett megtanulják azt is, hogy a nagy mesterek miként forgott k a művészet fegyverét a társadalom formálósa érdekében vivott harcban* A művé zet tört éne lem óráin kifejlesztjük hallgatóinkban a kritika készségét, hogy nemcsak rajzi munkájukban* hunéin élőszóból. és Írásban egyaránt Ítéleteikben önállók legyenek* Äifejle3s0Jsük bennük as előadó készséget, hogy esztétikai, művészeti kérdésekben munkahelyükön ir nyitón! és név lni tadják nemesek tanítványaikat* honom legszélesebb kör nyace tűket* így esztétikai nevelésűnk «zerve- sen kapcsolódik az Önállóságra neveléssel, amikor a rajz órákon készült munkákat oz utolsó órán közösen vagy egyes hallgatók egyénileg esztétikai és tartalmi szempontból kiértékelik* A folyóséi kMlliéöíj« toefcfc nyilvános szereplés egyik előkészítője* Ugyanezt a célt szolgálják a müvészettörténelem óráinak elején hetenként megtartott kiselőadások, amelyek a kötelező irodalom fcoaii- lésán tál a kutatóműnkába vezetik a hallgatót, és e2en túl az előadókészségét is fejlesztik* Ilyen előad sok vu 11 olása önkéntes* E tanévben 3 előadás hangzott el s az ezutánl időre 5 előjegyzést kértek a hallgatók* Az előadások tartalmát csak nagy vonásokban határozza meg oz elvégzett tananyag /pl* a rabszolgát rsadalmak művészetével végezve/ amelyen belül a hallgató szabadon v'löszt témát* így hogy az elhangzott előad aok címeit soroljam fel példaként! "A-növény és állatvilág Egyiptom művészetében**# **A földrajzi környezet ha- t sa a folyam enti művészetekre*“ "Az anatómia problémája az ókor művészetében", “Az építéstechnika fejlődése az ókorban", lov bbi kidől- dozáo alatt "a nő alakja a görög szobrászatban*" li>écsi ókori kőtár pér jellemző alkotásának elemzése", stb. kisclőa'aások 10—ld percesek* Elhangzásuk után a hallgatóság értékeli az előadást, fontos szempont*.hegy az előadó a témáját hogy közvetítette, milyen a kapcsolata a hallgatósággal, szép-e a nyevezete*' Ezt azért tartjuk igen fontosnak, mert a főiskolánk rendezvényein tapasztalhattuk hogy hallgatóink előadóképessége t volról sem kiélő ifcő* Szz tét lkai ur velősünk legjelentősebb eszköze saját müvén/ ^Cotő m?»:-' . &emmk a cask őrön dől.pózunk együtt hull Kernem Időnként ?:x*gismertet jak Éket egyénileg vagy csopoxtos<u, +é&- té- an léivel* amelyet a műteremben szoktunk V&et-ru.'-
