Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1954-1955

1955. április 29., kari ülés - Napirend: - 1. A nehézségek leküzdésére való nevelés kérdései a főiskolai oktató-nevelő munkában.

*ászensa aicart sjegküzdeni as eléje tornyusuló feladat okkal* Uem láttak meg az úttörő mozgalomban rejlő kJzösségi nevelési lehetősé- gefcst. Hogy ezt megvalósítsuk, erre nagyon jó szolgálatot tehet a nyári táborozás# finnek objektív feltételeinek megteremtéséie beszél, tűk meg hogyan lehet falun, városban iskolánkivüli hasznos társadalmi munkában ; hulladék-gyógynővérny stb. gyűjtésével, a közössé« Ö83ze- fogd műnk; j ‘val az anyagi alapot megteremtenl*Rendezváoyek segitsé- gével az úttörőcsapat felszerelése, úttörő szoba, sportpálya létesítése meroldhatd, a hallgatók a rendezvényeken aktívan segítenék# főbben állandóan résztvettek az úttörő foglalkozás gyakorlati irányításában , a rajgyüléseket segítették#- Három orosz szakos állandóan kutatja a szovjet úttörő-élet módszereit a szovjet úttörő irodalomban#

A többi tanszék hozzászólását a következő rendben csoportosítva közöljük*

I# Általános elvek és javaslatok#

II#Nehézségek legyőzésére nevelés az egyes oktatási formákban «/előadás, szeminárium, gyakorlatok stb#

III# DIS»- munkában# Oktatási formákon kivüii egyéb alkalmakon#-51» általános elvek és javaslatok#

A Történelmi tanszék hozzászólása*

1* A nehézségek legyőzésére való nevelés nem önálló nevelési feladat,

hanem része a vi

hazafias és a hivatásra való nevelésnek#

indo«gy ■

* — t» « * lllgn ezeti, iio««uxai3 so o ui.«BMa#J.a vcmlu Mevv^oauvAl

Kétségtelen azcnban,ho y ifjúságnak egy részének magatartása.ké- nyelemsseretete, követÄssozese, húzó do zás a a nehezebben megoldható feladatoktól vagy a nehéznek lat szó munkahelyektől nagyon is Ix “ költ ti teszi,hogy a nehézségek leküzdésére nevelés nevelésünk ei rendszerében külön hangsúlyt kapjon* Mi eddig is többször hivat! tünk azokra a nehézségekre,amelyekkel a n velőnek a régi rendsze ben meg kellett küzdenie# ügy gondoljuk,hogy ezt a forrást — a mi nevelőink zömének tapasztalatait- a jövőben még inkább ki kell merítenünk* Nem ártana, ha evégből a főiskola valamelyik szerve - talán a személyzeti osztály-ős zeállitaná azt a példatárat,ami tártál mássá főiskolai nevelőink életének nehézségeit és azokat az erőfeszi tlseket,amelyekkel e nehézségeket leküzdve gyakorlati, szervezési és tudományos eredményeket értek el# fiz annál inkább szükséges lenne, mert a más példájára, zárórák kötelező szerénységből is, mindenki szívesebben hivatkozik, mint a saját járó, eb ben a vonatkozásban pedig nem ismerjük egymást elégg#

ügy gondoljuk,hogy különösen meg kell szívlelnünk, legalábbis társadalomtudományi viszonylatban Jk Felsőoktatási Főosztály leiratának azt a részét,amely a követelmények fokozására hívja fel a figyelmünket, szükség esetén természetesen a pedagógiai segítségnyújtás

fokozásával egyidejűleg. A történelemben különösen hajlamosak a hall gat ók arra,hogy az általános törvényszerűségek ismerete mellett ke. vesebb gondot fordítsanak a részletek ismeretére# finnek következtében tudásuk sematikus, gondolkodásuk gyakran dogmatikus, tanításuk

pedig élettelen, kevés meggy-ző erővel rendelkező lesz# Különösei fontosnak látszik elŐttünk^Wy főiskolánkról kikerülő nevelőink sokoldalúan müveit emberek legyenek* finnek érdekében az eddiginél sokkal nagyobb részletességgel kell felhasználjunk azt a leh tosé. get.aad a tört élelem anyagiak sokszínűségéből adódik#

Hallgatóiak igen sokszor hivatkoznak arra,ho|y sok nevelői jószáadéi megfeneklik annak a társadalmi k rnyezetnek a közödén és meg máé tásén,amelyben, különösen falun, dolgozniuk kell# fi tekintetben különösen két dologra hívjuk fel figyelmüket* a/ ne a falu elmaradott, visszafelé himódó, hanem előremutató eleivel tartsanak vagy építse, nek ki tármadalmi kapcsolatokat# Pártunk parasztpolitikaja e tekinti

ben is jó útmutatást ad#