Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1953. november 20., tanácsülés - Napirend: - 1. Az első negyedévi tanulmányi és fegyelmi helyzet. - 2. Gazdasági beszámoló.
19 aki szükség esetén irodalomolvasás! fokon esetleg tenitsni is tudná a tárgyat. A gyenge eredmény másik okot az volt, hogy Írásbeli vizsgát tettek, s dolgozatuk elké esztő helyesírási és fogs Ima zásbeli hibáktól hent- zsegett. /miikor a gyengéket a vizsgáztató elvtárs szóban is meghallgatta, kiderült, hogy tárgyi szempontból Vvlamnnyien jóval jobb felkészültségről tettek bizonyságot, mint dolgozatuk elárulta. Ez is mutatja, milyen fontos lenne a magyar nyelvi képzés fokozáss az orosz szakos hallgatóknál. A magyarszskosck képzésével kapcsolatban Kolta Ferenc azt tette szóvá, hogy a jegyzetek még mindig rendszertelenül érkeznek. AZ I.éves irodalomelméletből még egy sor jegyzet nem érkezett, viszont olyant már kaptak a hallgatók, amire csak a II*félévben lesz szükségük. Igen lényeges lenne, hogy a főiskolák is megkapják a középiskolai tenorok továbbképzési anyagát. Csak nagy ügyeskedéssel kapunk kölcsön 1-1 példányt s kinti kartársaktól, pedig nekünk kellene elsősorban ismernénk azt az anyagot. Megemlítette még Kolta Ferenc, hogy a magyerszakosok munkafegyelme jő, a magvas hiányzás! óraszámot két beteg hallgató állandó mulasztása okozta. > lo. dr. léber Mihály: Az I.éves hallgatók lelkiismeretesen készültek^ a kiskoilckviuni dolgozat megírására. A II.éven is hasonló a helyzet. Mégis a számszerű eredmény az állattani tanszékhez viszonyítva az átlagnál valamivel gyengébb. Ennek oka pe< ig ez véleményünk szerint, hogy egész jegyekkel osztályoztunk es a féljegyek esetében lefelé kerekítettünk. Ez megfelel annak a módszernek, amit Jeges elvtárs már említett. Ilyen formán az Igazgató Elvtárs referátumában ez a megjegyzés, hogy egyeö tanszékek dolgozói erősebben megnyomták a ceruzát a kiekollokviumi dolgozatok értékelésénél, ez ránk is vonatkozik. Még - sem tartjuk irreálisnak az eredményeinket, sőt biztatóknak is, mert a hallgatóink nem kedvetlenednek el, hanem még nagyobb lendülettel készülnek s félévi vizsgákra. Azóta több Ízben jöttek konzultációkra. A fegyelmi helyzet kielégítőnek mondható, azonban egy veszélyre szeretném felhívni az elvtársak figyelmét ami nem elterjedt ugyan, de jó hogyha felfigyelünk rá. A tegnapi nap folyamán két Il.évf. hallgatónk a gyakorló iskolába ment hospitálni kiírás nélkül, akkor amikor a főiskolán óráik lettek volna. Az osztályfőnökönnek, csoportvezetőknek * feltétlenül ellenőrizni kell a hospitálási rend megfelelő betartását. A testnevelő hallgatók eredményei jóval gyengébbek. Ennek okét egyrészt abban látom, hogy az elmúlt évben évvégén nem volt vizsga, cs3k beszámolójuk. Ez a tanulmányi fegyelmet erősen lazítja. Az I. évfolyam testnevelés szakos hallgatóinak nincs jegyzetük és ez is gátolja őket 8 tanulásban. Nagy hiba az is, hogy a jobb sportolókat a főiskolával kapcsolatban nem álló intézmények erősen elkényeztetik és sajnos a főiskola vezetősége is sokszor engedékeny a hallgatók kikérése területén. Éppen a leggyengébb előmenetel’! hallgatók maradnak el óráiról különoczc sportversenyek alkalmával. Ezzel kapcsolatban kívánok Bolle elvtórs felszólalására válaszolni. Nekem az a vélemény0311» hogy’ a beiskolázásnál nem szabad azt a látszatot képviselni, hogy a jó tanulókat vegyük fel a főiskolára, hanem © szempont az le- gyen, hogy s legjobb sportolók akik egyúttal kiváló tanulók is. Miért ne lehetne nálunk is megvalósitani azt ami töbo középiskolában ismeretes, hogy e legjobb sportolók arcképeit a feli táblákra kifüggeszt- ju’', de mellette ott van az a megjegyzés is, hogy» egyuttel iskolánk éltanulója. Ezt természetesen egyrészt nevelés kérdése is. A nevelés azonban mind addig nehézséggel küzd, amíg a főiskolán kívülálló sport- intézmények nem ezt az álláspontot képviselik.
