Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1953. november 20., tanácsülés - Napirend: - 1. Az első negyedévi tanulmányi és fegyelmi helyzet. - 2. Gazdasági beszámoló.
18segitette fejlődésünket és módszerein^ egységesitését. 8. Vas Károly* A szocialista vagyon megbecsülésével és védelmével kapcsolatban csak kérdést szeretnék intézni a gh.felé; vájjon leltéri tárgyak—e b.z egyes tanszéki előadótermek: bútorai. Ti. ha az lenne, meglehetne akadályozni a székek állandó és épppn nem kíméletes hur- colását egyik tanteremből a másikba. A történelmi tanszék a metodi&us osztásból ma is kiderítetlen hogy ^ miért, de kimaradt. Talán az volt az ok. hogy mivel ©• tanszékvezető metodikával foglalkozik, feleslegesnek tartották a tanszékre meto- dikust adni. így adódott ezután,hogy' a melodikus feladatait beleértve a szakmódszertan előadásátis egy fiatal gyakorló iskolai elvtárs Bemáth János vállalta. Menetközben kiderült azonban, hogy az előadások túlságos megterhelést jelentenek számára és sem tapasztalattal és kellő elméleti tudással nem rendelkezik azok jó viteléhez. így' kény télén-voltam magam vállalni a szakmódszertan előadást, Jketodikus- ra annál inkább szükség lenne a tőrénelmi tanszéken, mert talán nincs még egy tárgy, smeéylnek-általános iskolai oktatása olyan elhanyagolt lenne, mint a történelem. A napokban voltunk egy' uj szervezésű pécsi gyárvárosi iskolában, ahol a történelmet egy igen jószándéku és 1- gen jó pedagógus adottságokkal rendelkező idősebb kartárs tanítja, de úgy mintha sejtelme sem lenne a történet tanításhoz fűződő eszmei és nevelési követelményekről s a hazafias nevelést is a millénium korának megfelelő szemléletben és módszerrel végzi• S ha ez Így van egy pécsi ujszervezésü munkás iskolában, elképzelhető, hogy mi a helyzet ez istenhátsmögötti falvakban. Toltétlenül fontos tehát, hogy a szakmódszertan oktatása történelemből is külön gazdát ka jon? hogy hallgatóinkat a történelem tanítás alapvető módszertani elveivel és gyakorlatával megiesertethessék. A három éves képzés kérdéséhez, csak a legutóbbi dolgozatírás alapján szeretnék néhány adalékot szolgáltatni, hallgatóink a tényeket mégcsak úgy ahogy megtanulják a két esztendő alatt, de a történelmi anyaggal való bánnitudás az elvi értékelés e helyes következtetések • levonását és a fogalmak megalkotását egyáltalán nem tudj tik elvégezni; Meglepően gyengék elméleti kérdésekben. ízen pedig ezek úgy lehet segíteni, ha időnk lesz nemcsak egy? bizonyom standard - tudás anyag besulykolására hanem arra is, hogy hallgatóinkat történelmi isme-' retek forrásaihoz elvigyük és az anyag elvi értékelésében begyakoroljuk. Csak igy tudunk az általános iskolán jó történelem tanárokat adni. 9. Költs Ferenc: Az orosz szakosok gyenge irodalmi eredményének kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy tavaly más előadója volt ennek a tárgynak, mégis ugyanilyen gyenge volt az átlag. Mélyebb o- kának kell tehát lennie. A helyzet az, hogy ennek a tárgynak tisztázatlanok az elvi célkitűzései, nincs is központi tematikája. Mind a négy főiskolán másként tanítják. Mi azt tapasztaltuk, hogy az orosz 'szakosoknak nincs aemilyen irodalomelméleti képzettségük, s igy hiába tanítanánk adatszerű irodalomtörténete, ez csak elkedvetlenítené őket, mivel a müvek helyee értelmezéséhez, a műelemzés alapvető követelményeihez nincs alapjuk. Egyszerű irodalomelméleti alapvetéssel, müvek•elemzésével kezdtük tehát az évet, s ez igen hóhstásunak bizonyult. Utána azonban túlzsúfolté vált az irodalomtörténeti anyag tárgyalása, kissé száraznak is hatott. A gyenge eredmény egyik oka tehát a tárgy célkitűzésének, módszertanának,követelményeinek tisztázatlansága, Leghevesebbnek az látszanék, ha az említett irodalomelméleti bevezetés után nem teljességre törekvő irodalom történetet adnánk, hanem nagy Írók nagy müveit mutatnék meg, persze a történetiség sor*- rendjében. így válnék belőlük értelmes, e műelemzéshez is értő olvasó,