Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1953. október 9., tanácsülés - Napirend: - I. A pedagógiai oktatás helyzete és feladatai. - II. A gyakorlati képzés helyzete és feladatai főiskolánkon.
-nII,napirendi pont üsr,Csaba Károly* Az Oktatásügy^ Minisztérium rendeletére a folyó tanév kezdetére megjelent "Ctmutató” a pedagógiai főiskolában folyó gyakorlat: ti képzésit- z o,kiadvány bevezetőjében leszögezi, hogy a főiskolán folyó .gyakorlati képzés az általános iskolai tanárképzés szerves része, az elméleti képzéssel egységes egészet alkot, A főiskolai hallgatóknak az általános iskolai tanári gyakorlatra való előkészítése a főiskola központi feladata, A gyakorlati képzős céljául és feladatául nem csupán 3Zt rögzíti az útmutató, hogy a nallgatók a gyakorlati képzés során megismerkedjenek a szocialista pedagógia gyakorlatával, megtanulják az elmélet alkalmazását a gyakorlatban, de ezen túlmenően erőteljesen aláhúzza és feladatként jelöli meg azt is, hogy hallgatóink a gyakorlat folyamán megismerjék s nevelőmunka szépségeit, megszeressék és megbecsüljék hivatásukat. Munkánk szervezésénél, munkatervünk összeállításánál ezeket a célkitűzése cet törekszünk megválósiteni s ezzel egyben főiskolánk munkatervében lerögzített elvi és gyakorlati célkitűzéseket is szolgálni, főiskolánkon a gyakorlati képzés n mcssk szervezeti formáját tekintve, de minőségben is sokat fejlődött 1950,óta. természetesen a fejlődést fi Telemmel kisérve megállapítható, hogy eredméiyeinket több tényező együttese eredményezte, hár ez emlitett útmutató olyan általános megállopiiást tesz, hogy a gyakorlati képzés az elmúlt évek során kellő irányítás nélkül spontán módon alakult, szemben nyugodtan elmondhatjuk azt, hogy a pécsi pedagógiai főiskolán a gyakorlati képzés kezdeti időszakától - az 1950-51,tanévtől kezdődően is tervszerűen folyt, /hagy 0./ nat a kezdeti tervszerűséget szerencsésen biitositották elsősorban azok a személyi adottságok, melyek a pedagógiai tanszéken adva voltak. A felelős vezetés a pedagógiai tanszék kezében volt, Hagy vándor elvtárs és munkatér , ai e pedagógia elméletének oktatásával egyenértékűnek tekintették a gyakorlati képzés kérdését és sikeresen tudták már a kezdet kezdetén is felszámolni azokat a nehézségeket, melyek az egységes központi irányítás hiányából természetszerűleg adódtak de ezen túlmenően komoly aegitééget tudtak nyújtani ahhoz is, hogy gyekor lóiskólánk kezdeti Időszakában munkábsállt gyakorlóiskolai kartársaink pedagógiai munkáját az ösztön sség helyett mielőbb a tudatosság x váltsa fel, Közülünk sokan ebben o kezdeti időszakban bizony sokszor ug éreztük, hogy s velünk szemben támasztott igények és követelmények túlzottak, sokszor ha rövid időre is — de letörtünk, mert úgy lát tűk,hogy feladstunkst nem ^eszünk képesek megoldani úgy, ahogy ez kivánotos len- ne, mégis beláttuk azt, hogy oktató nevelőmunkánk eredményessége döntő módon attól függ elsősorban, mennyire vagyunk birtokában a pedagógiai el®életiwi^moreteknek* Ismétlem a pedagógiai tanszék tervszerű munkát' - - , \ ' v CÍ • .'..X lí*
