Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. május 7., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - 2. Pedagógushivatásra való nevelés. - 3. II. Varga István testnevelés szakos hallgató fegyelmi ügye.
-12hogypa fejlődött 1 tenerősből 6 tanetőasé és megmutatta az uj építkezése ;et és miután hallgatóiak beszéltek az ottani gyak.évessel, aki ne® szeretne onnan elkerülni* mindezek oly mély nyomokit hagytak hallgatóink lelkében, ho y visszafelé menet a többségük határozott óhaját fejezte ki, hogy ilyen iskolához szívesen szeretne kerülni# A sikerek és eredmények. melyek lelkes pedagógusoktól származnak, szuggeoztiv erejűek és ösztönző hatásúak lehetnek* Itt ki kell hangsúlyoznom, hogy az Oktatásügyi üinisz tóriumnak nagyobb összeget kellene biztosítania s kirándulások lbbonyoUtasára, hogy minél több hallgató /ne csupán az előirt, illetőleg javasolt tanszékek hallgatőiág»/ láthassa meg azt, amit jövendő hivatása ?,z célpontjából látnia kellene. Az orosz tanszék vezetőjének javaslatát maiamévá teszem, hogy a MÁV.a kiránduló ifjúság szamara a nyeri és esős időszakban biztosítson a nyári és tavasz , valamint koraőszi ludasakban - amikor a közlekedés forgalma még nea túlzsúfolt, - féláru kedvezményt. Ebben az esetben többen mehetnének kirándulni, és biztosak vagyunk, hogy a hallgatóiak is szívesen takarékoskodnának a kirándulásra, »es Htás, hogy az összes ázafcos allgatókaak meg kellene mutatni a fővárost, és az ottani jelesebb mzueumokat, ért milyen ált* iskolai tanárokat bocsátunk ki, ha még hazánk fővárosát sem látta a javarészük? Ugyancsak az Orosz tanszék vezetője megkérdezte a hallgatóit, hoiy hányán jártak már a pécsi múzeumokban, és hányán nézték meg a hoasufeh-dijas Pór Bertalan festőművész képkiállitáaát. Az eredmény nagyon siralmas volt. Feltétlenül tudatosan nevelnünk kellene a jövő nevelőit már itt a főiskolán az esztétikai Ízlésre és széles műveltségre. Ezt a hiányt azzal x pótolhatják a tanszékek, ka az osztály- főnökök csoportjaikkal meglátogatják s tanév elején a pécsi múzeumok gyűjteményeit és néha-néha egy-egy jelentős kiállítást közösen megtekintenek. Hen mondhatja senki sem, hogy mindenhez idő kell, ugyanis ezeket vasárnap lehat megtekinteni és ízek olyan nemes időtöltő elks Írnak, amelyekre minden kulturembernek szüksége van, és amelyekre már most kelle rámevelni fijuságunkat, hogy életszükségletévé váljék* Nyilvánvaló, hogy az észtétikai nevelésünk a 0 pont körül mozog, ez ©léggé elhanyagolt terület köznevelésünkben és fai^ölünkön is* A diákotthonokban a lakószobák Ízléses disttésével többet kellene foglalkozni, ugyancsak jobban meg kellene mu atnunk hallgatóinkák az öltözködés, a magatartás esztétikai szépségeit* Lehetetlen, ho* ünnepélyen'az ifjúsági szónok, vagy szavaló kigombolt inggél ki a közönség elé, nyakkendő nélküé, lehetetlen, hogy a testnevelési hallgatóink állandóan abban a lehetetlen mackóruhában .._ szaladgálnak f öl és alá a főiskola folyósóin regi el, délben, este egyaránt, lehetetlen, hogy nem köszönnek egymásnak és nem köszönnek nekünk tanáraiknak, vagy csak fo ;hegyről, vagy zsehretett kézzel, vagy kalapemelés nélkül, vagy cigarettával a szálukban. El kell érnünk, hogy a hallgatóink már itt a főiskolán' olyan életformát tanúsítsanak, mint amilyent minden ált.lak.nevelőtői elvár dolgozó népünk. A Disz—nek és osztályfőnöke— lüknek többet kellene ezzel a kérdéssel foglhLkczaiok. A jövőben az osztályfőnökök munkájának ez súlyponti bírálati szempontja lesz. Szólnunk kell végül a pedagógus hivatástudat kifejlődését akadályozó tényezőkről. A hivatástudat vizsgálatához hozzátartozik az is, hogy ennek a témának ne csait a natv^Hgsrag oldalait nézzük meg, hanem azo— ennek a témának ne csak a napsugaras oldalait nézzük meg, hanem azokat e tényezőket ,is számbavegyük, amelyek a hivatásérzés kifejlődésére gátló határit gyakorolnak* Eddigi tapasztalatok szerint a tanári pálya megazeretésének akadályozó okai a következők lehetnek; 1./ M középiskolai igazgatók és nevelők közül ség mindig szép számmal vannak olyanok, akik az iskoláztetáslmunkét mechanikusan végzik* A múltban sok olyan hallgató került be a főiskolára, akik nem akartak a pedagógus pályára menni, hanem orvosnak, mérnöknek, vagy középiskolai