Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. május 7., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - 2. Pedagógushivatásra való nevelés. - 3. II. Varga István testnevelés szakos hallgató fegyelmi ügye.
Olyan iskolában ahol többen varrnak, megtör bánik, hogy a feléjük álhang- so kritikával özemben mintegy különítmény, állnak ki a Tantestületben és védik 9 magák vélt igazát, Á Pécsről környékre járó gyakorlósok az átázás, autóst, vonatindalás ürügye alatt egy órakor már eltűnnek az iskolából# A délutáni ünnepélyeken már nem jelennek meg# Előzékenységről szó sincs# Önzőek# Mindig a saját előnyeiket keresik# «esi lelkesednek# Hagy fokú nevelésre van szükségük és harcos alkotásra kell nevelni őket, mert a baj az, hogy gondtalanabb az élet a Főiskolán, mint kint, amikor már dolgoznak. Nem hozzák magukkal azt, hogy az idősebb kartársaktól tanulni lehet# Elszigetelődnek a tantestületttől, ezért lassan fejlőd- Sellyén pl# kifejezetten van egy gyakortőÉveaek klikkje. A kritinók kát unottan hallgatják, merev elképzelésük van a saját tudásukról# öroszné pl# od$ sem figyel a bírálatra# Általános az az észrevétel, hogy a látogatások utáni megbeszélések alkalmával nem jegyeznek# Hyolö órara nem hajlandók kiutazni komlóra, "őket mrre nem lehet kötelezni",- aondják* Jnkeayeskednek, órákat elcserélnek bejelen és nélkül, bírállak, lenéznek, de kritikát nem tűrnek# öyutei gyak.éves pl# azt jelentette ki* "nem azértt&^e* Főiskolára, hogy falun tanítsunk." Ezért részben a Főiskola is hibás# Sütöri gyak.éves udvariatlan, fennhéjáió egyéniség, aki Äierth Aladár elvtársnak, az Okt# Oszt .személyügyi csoportvezetőjének azt a tanácsot adta, hogy a szakfelügyelőket osszák Be tanítani. majd akkor megszűnik a pedagógus hiány# Igen szeretik félremagyarásní a bírálatokat, abban a politikai magot keresik, ho y ezen a ponton támadjanak# Pedig a gyakorlóévesek fogadása milyen áldozatokkal és utánjárások' kai történt az év elején# Íz volt a baj# túlságosan siskát pátyolgattúk őket* Az ifjú pedagógusoknak egy lépést sem kellett fáradjatok a saját személyi ügyeik intézése érdekében, üokan azzal védekeznek, hogy ők sohasem akartak pedagógusok lenni, engedték volna Őket mérnöknek, orvosnak# most kiváló dolgozok lennének# Hiányzik a hivatástudat belőlük. Javasolja az Oktatási Osztály, hogy a Főiskolán tanítsák meg e ^rak.évre kimenő hallgatókat a pedagógusetikára# Nevelőket faragjanak belőlük# őket önállóságra. Fontosnak tanulják meg a kísérletezést, politechnikai nevelés alapjainak a lerakásét# Tanulják meg az eszközök elkészítését tudomás szerint a gyakorló iskolában a kéaz kísérleti eszközt MZlizf* |............ | | m J __(PH____PH_______ e gyik óráról a másikra viszikl&e, komplett módon összeállítva. Még csak széjjel sem szedik, tehát össze sem kell rakni,- Így érthető, hogy kint az iskolában hasonló esetekben tanácstalanul állnak* A nevelés terén la nagyon kell Változtatni. Harcias áldozatvállalás, udvariasság, önfegyelem. I 3 hivatásra előkészítés kérdéseit a gyakorloévesek munkáján kérész— Eddig szól a fent ismertetett eléggé pesszimista tartalmú jegyzőkönyv# Goi dolatai r világítanak azo:ra a hiányosságokra, melyek a mi névélőmunkánkban visszatükröződnek. Mi a helyzet hát valójában a végzett hallgatóink hivatésérzése tekintetében? Fan-e áldozatvállalás, minden akadályt legyűrő, lobogó hív*tápszere tét bennük, amely leküzdi a kezdő pedagógus aggodalmait, melyeket a helytállásuk szempontjából támasztottak maguk iránt? Nagyré zükröl kedvező véleményt alkothatunk, azonban egy másik ugyancsak - nagy részük nem tud beilleszkedni a nevelőkre váró— sokszor lemondást is igénylő-közösségbe. Bz utóbbi ugyanis a falusi viszonyok között nem minden esetben juttatja azt, amit a kikerült fiatalok elképzelnek. Igényeik nem a nehézségeket vállaló szocialista pedagógusra vallanak# Igényük szerint sokan középiskolai típusok# Nem tudnak eléggé leereszkedni a falusi gyermek lelkivilágához, nem tudnak együttélni a falusi, sokszor i en nehéz körülmények között felnövő gyermekkel* Feltétlen feladatunk
