Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954

1954. május 7., kari ülés - Napirend előtt: - Napirend: - 2. Pedagógushivatásra való nevelés. - 3. II. Varga István testnevelés szakos hallgató fegyelmi ügye.

kikerült gyakorlóévesek előadnak és nem a beszélgetés módszereit használják. £»z a megállásit ás a körülmények isse re te nélkül nem fogadható el. i ugyanis a főiskolán azt tan tjük, hogy az előadás módszer® minden olyan esetben szükséges, amikor a tanulok nem tunhatjak az anyagot, nincs előzetes tapasztalatuk. Ilyen esetben a beszélgetős módszeret hasznain! « burzsoe pedagógia kérdve kifejtő módszeréhez vezet. ’lehat önmagában az előadás mint módszer nem elítélendő és kárhoztatandó.

Az oktatási uszt.jegyzőkönyvéből az is kifterüli* pl. a szakkörökkel kapcsolatban, hogy az Okt.^szt. :sé mindig a régebben kikerült gyakorlóévesek hibáit és hiányosságait emlegeti és ©gyáraiéban nem fejlődésében nézi a főiskolánkon folyó oktatást.

2. dr. öherkovich Gábor: «Javaslom, hogy a gyakorló év alatt a hallgafeóTr^~^TÍ nien”Icöf ül: ény ck"1cö z öt t iskoláknál működjenek, mert ez felel meg • gyakorló év célkitűzéseinek.

Megállapítja, hogy ha a szakmai képzésben kiütközik a két éves képzés kevés volta, úgy ez a nevelésben és azon belül a hivatásra való nevelésben még jobban kiütközik.

A hivatásra való nevelést szolgálj«* ha előadásainkon minél több konkrét honismereti anyagot nyújtunk.

3. Buday Lajos: A főiskola fejlődését tekintve örvendetesen megállapit- na1;ó,hogy mlnaig erőteljesebben kialakul az a nevelőt légkör, amely a nevelés előfeltétele. Bpsrtakiád, ^zékelyfonó, előadásainak sikere tanszékeink kapcsolatának a magjavulását mutatja, ügyes tanszékek köötti kapcsolat további építésére van azonban még szükség.- véleménye szerint az általános didaktikának és a szaktárgy kapcsolatának óletesebb« nek kellene lenni. Ugyanis meggondolandó, hogy nem arra kellene-e tőre kednün , rogy olyan felkészültségű metodikusei k legyenek* «kik a pedagógiai tanszék iré yitásával az altalános didaktikai oktató- nevelő munkát is elvégezhessék. A pedagógiai anyagot a szakisai példákkal feltöltve hallgatóink közelebb kerülnek az általános didaktikai anyaghoz.

A főiskolai munkánk kisugárzó szerepének betöltéséhez objektiv körülmények is szükségesek* tudunk vetitettkápes előadásokat tartani, mindaddig énig a főiskolának a többször kért nagyobb teljesítményű - a díszterem méretéhez .zük .égés- vetít .gép nem áll rendelkezésre. Ez a beszerzés lehetővé tenné a jövő évre betervezett képes előadásoknak a tartását, amely -árősi közönséget vonzana főiskolánkra, igy főiskolán bslül 6s kívül is az esztétikai nevelés hatalmas segítőeszköze is lenne.— az esztotlkai nevelés objektiv törvényei között kirándulások is nagyon lényegesek, Sa nos rajztanáraink úgy kerülnek ki a főiskoláról, hogy nem 1 tták « ozépmüvészeti Múzeumot, egy eredeti Munkácsy képet, ráért kirándulási pénzkeret nem áll rendelkezésünkre.- ./eladataink* vannak a diákotthonok lakószobáinak esztétikai szempontb-l való .elülvizsgálás• tersn. A di kotthon /férfi/ lakószobái, szürkék, dísztelenek sivárak.

Sajnos a gyakorlati képzés feladatait teljes egészében Qg a yanTiskoIe sem tudja megoldani, a gyakorlati képzés xlyentén szervezése mellett, hiszen « hallgatóknak nincs «lraiauk az órán kívüli munkával való mei'ismerkedéshez.

A referátumban idézett Oktatási Osztály jegyzőkönyvében egyoldalúan és helytelenül egyes kirivő esetekből általánosít, ugylátszik a jó - ami példamutató lep tne - készakarva elhallgatja.

yz Okt.Osztály által rendázett igazgatói értekezleteken időnként tűznek napirendre a gyakorlóévének' problémáját, ezekre az értekezletedre feltétlenül hívják meg a főiskolát is. üiváneáos lenne a rész.ónkról a részvétéi időnként e járási igazgatói értekezleteken is.