Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954

1953. október 9., tanácsülés - Napirend: - I. A pedagógiai oktatás helyzete és feladatai. - II. A gyakorlati képzés helyzete és feladatai főiskolánkon.

hr*szántó Károly» Jillek 4ail elvtárs kérését II«félévben teljesíteni í'oVj'ak, kőgy a testi nevelés nyerjen feldolgozást és megvitatást o neveléstudomány szemszögéből* /sióban nagy összeütközés tapasztalna tó testnevelés elmélete és gyakorlati megvalósítása között* testnevelési tanszék munkáját vizsgálat alá vesszük és a február havi tanácsülésen megvitatásra kitűzzük*

Selymes Ferenc elvtársnak azt válaszolja, hogy remélhetőleg e jövő tanévben megvalósul az az óhaj, hogy minden tanszék kapjon metodikust*

holta Ferenc elvtárs hozzászólásában helyesli, hogy Összegyűjti & pedagógus hivatástudat kifejlődését elősegítő tényezőket, Azonban kéré9 a tanszékv zetőket arra is, hogy a hivat studatot elaltató, akadályozó tényezőket is vizsgálják meg.

Budai -ka^os elvtárs megállapítása helyes, hogy itt a főiskolán nem aü vészképzés, hanem tanárképzés folyik* bppen ezéi t vigyázzon a rajz tanszék arra, hogy 8 gyengébb képességű hallgatókat elkallódni ne hagyja, honéra karolja fel őket. h© eng dje őket lemorzsolódni, vagy más székre át érni, na nem 'igyekezzenek a tsns^.ic tagjai ezeket a hallgatókat, o lehetőség szerint megfelelő rajz tanárokká kikópzen.*

helemen húszlo elvtárs igen helyesen fejtétce ki a pedagógiai oktatásunk h lyzetét és feladatait*

valoban, azok s hibák fennállnak, - amikre rámutatott, - a pedagógia oktatásában*

főbben kifejtették má# hazai nevelésügyi irodalmunkban, hogy forma- lizus autátkozik nevelésünkben a oélok általánosságában, az elmélet és gyakorlat különb ilásában. Az erkölcsi normáink, forgalmaink nem konkrétizéitok* A formalizmus lka az elvek tisztázatlansága, a múlt reasz érből származó tapasztslattömeg sematikus átvétele és a lélektani tisztánlátás hiánya. Ä pedagógiai formalizmus igen veszélyes probléma* Ugyanis elkápráztatnak bennünket a vizsgafeleletek politikai, erkölcsi szólaméi* "em vesszük észre, hogy bi-k tannak* he a hiba ott is rejlik, ho^y erkölcsi politikai tételt tényékhez, körülmények ez csatolunk, anélkül, hogy azokból a tétel logikusan következnék, mint megállapítás, Továbbá az erkölcsi fogalmak nincsenek tisztázva* M_g kellene hsrároz- nl* a politikai és erkölcsi fogalmak körét, úgy'mint ez ismeretek körét* Az érdekes és vitatható kérdés mindenesetre, de elgondolkodtató• /ajjón Ta.it jelent ez a fogalom, hogy "fefelelŐsség"• Iaaerlk-e a pedagógusok a szoc«erköles légiontosabfc vonásait? hs van-e útmutatás arra pedagógiánkban, hogy ezt^ls lehet-e érni és hogyan, milyen módszerekkel? Makarenko azt mondja, hoipr Ma helyes magatartás jegyeinek puszta felsorlása nem oldja meg & kérdést. A fai társadalmunknak nem az erkölcsi normák névtárára van szüksége, henem tömör, gyakorlatilag megvelósitható cél- iiányo.. erk,rendszerre*"

Igen elhanyagolt a pedagógia területéről a politechnikai képzés problémája is, továbbá hiányzott a logika és a nevelés történetének tanitasa, de e lélektan tanít .se is hiányos s neveléslélektan! és gyer- meScléloktani ismeretek nélkül. Mindezek pedig igen fontosok a tanárjelöltek jövendő képzése szempontjából. Továbbá, ki kell küszöbölnünk a somét izmust ,^ a szociológiai, politikai vonatkozások bultengését a pedagó- gisi oktatásunkból* Jz is oka volt annak, hogy hallgatóink sokszor indokolatlanul túlzottan politikai izü feleletet adtak a vizsgák alkalmával, os s tulajdonképeni pedagógiai anyag háttérbe szorult* /Lev* hallgatóknál«/

fogyatékosság pedagógiai oktatásunkban ezenkívül a pedelógie komoly tisztázása és felt ráse a pedagógusok szám ra* hiába Írtak cikkeket a -ed,Szemlébe és a köznevelésbe erről a témáról, iáé ;ia amikor élőké*ül a apológia kifejezés a nevelők körében, azt valami misztikus valaminek hiszik, de nem tudják megmondani, hogy micsoda, legfeljebb annyit hogy "áltudomány", de az igazi lényegét nem ismerik* Továbbá nem tudják a pedagógia elméletében és gyakorlatiban felfedezni, hogy hol