Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1953-1954
1954. április 23., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A Párt Központi Vezetősége Határozatának megvitatása közoktatásunk helyzetéről, különös tekintettel főiskolánk helyzetére.
de ahogy jön a tavasz, nyár, elfeledkezünk róla. Itt az igazgató elsőrendű kötelességére szeretném felhívni s figyelmet, fessék aeKoldani végre ezt a problémát, Vagy jó szenet a rossz kazánház, vagy jó"kazánt a rossz szénhez. A legforróbb nyárban is tessék erre gondolni, úgy képzelem ez kellemes hüsulést fog jelenteni. főiskolánk igazgatósága a minap adta ki a 3-negyedévi beszámolóját. Ízzel kapcsolatban egy problémára szeretnék kitérni, amit a jelentés is megemlít, szükség, van-e negyedévi kédkollokviumr3? Hü képet n^u|t-e a hallgatókról 3 klskollokvium? Én úgy gondöLom - nem! Ezt a kérdést is a K.?. határozaténak szellemében kellene a tanácsülésnek megvitatni, áz kétségtelen, hogy a főiskolai tan,munka jó eredményének feltétele, hogy a hallgatók az egész tanév során rendszeresen tanuljanak. A-z ellenérzés módját azonban más utón módon is meg lehet oldani, ízegyébként élő gyakorlat is a főiskolán, csak jobban ki keliéaa dolgozni. A humán tárgyaknál a sze ináriumok, a re eráfcumok, a konzultációk hü tükrét adják a hallgatók felkészültségének, A kisvizsga szükségtelen.- a természettudományi tárgyaknál, ahol az előadások nyomonkövetése sókkal lényegesebb, hiszen megérteni az anyagot csak az tudja, aki az uj fogalmak használatában, törvények alkálinazásában eljárásokban biztos gyakorlatra tett szert. Itt a gyakorlati órák egymagákban rendesen nem késztetik a hallgatókat olyan méretű további egyeni munkára, ami elegendő volna a tanultak szilárd elsajátítására, ezért más eszközökra is szükség van. Ezzel a kérdéssel az igazgatóságnak, a módszertani bizottságnak, foglalkoznia kell. Felhívjuk az elvtársak figyelmét 3 közelgő vizsgákra. Most minden erőt, energiát a vizsgákra kell fordítani. Különösen a II.é.hallgatók felé fordul a vezetőség. Az államvizsga rendkívül komoly feladatokat ró hallgatóinkra, tanárainkra egyaránt. Két év megfeszített munkájának gyümölcsét fogjuk Hjppatni. Bz a körülmény arra^kell, hogy intsen bennünket, hogy fokozott erővel, és minden akadályt legyőző szorgalommal és kitartással gyürközzünk neki e nagy feladat elvégzéséhez.- A K.*.határozatának megvalósítását, csak jól képzett, lelkes, minden nehézséget legyőzni képes pedagógusok tudják megvalósítani. Bem kétséges, hogy valamennyien ily pedagógusok akarunk lenni! Balogh István? A kétéves képzés főiskolai tanulmányok folytatására nem elegendő.' äok az elfoglaltság, igy folyamatosan nem tudnak tanulni, s hogy a tanulásban ne maradjanak el, szükség van a kiskollofcviumok- ra. A szemináriumok jellege ne feleltetés legyen, hanem problémák megbeszélése. Kiskollokviumokra nem lesz szükség akkor, ha a hallgatók égisz évben folyamatosan tanulhatnak. Kéri, hogy^marxízrmisból ne váltogassák az előadókat, mert sokkal nehezebb a jegyzetelés. Tsrgha Józsefi Szeminárium azért szükséges, mert feleltetés alkalmával a tanárok jobban megismerik a hallgatókat ás az évközi munkát is vizsgák alkalmával jobban le tudják mérni. Kiskollokvium helyett helyes lenne az otthon kidolgozott szakdolgozat. • - i , ■ r Buday ^a.ios: Színvonalas képzésünk már ott kezdődik, hogy s felvételin hogyan szűrjük meg a hallgatókat. A Főiskolán vannak jó és rossz csoportok. Pl. a matematika- fizika, amit középiskolában is tanulnak a hallgatók, könnyebben tudnak jobb eredményt elérni mint a rajzon, amit középiskolában nem tanulnak a hallgatók. A rajz-tanszék alapképzést ad és igy nehéá főiskolai színvonalon tanítani. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hallgatóknak más szakot is kell választani. Pl.biológiát. így a hallgatók 3>-4 tanszékhez tartoznak és ugyanennyi tanszék malma Őrli Őket. Ne® tadnak élni az alkaloraadta lehetőségekkel, mert nincs idejük. Ezért a 3zakcsoportositásoknál vigyázni kell a túlterhelésre. Ezzel szorosan össze függ a tematika átvizsgálása is.